Galéria Robert Capa és barátnője Gerda Taro / Fotó: GettyImages Robert Capa leghíresebb képe: A milicista halála / Fotó: GettyImages Robert Capa a háború igazi arcát mutatta meg, ami a résztvevők arcára íródott / Fotó: GettyImages Néhány nappal a partraszállás után / Fotó: GettyImages Amerikai ejtőernyősök a megszállt Franciaországban / Fotó: GettyImages A francia lakosság üdvözli az amerikai katonákat / Fotó: GettyImages Ellenálló fiatal harcosok / Fotó: GettyImages Robert Capa haditudósító képek fotó évforduló
Nem véletlen hát, hogy a célszalagra tapadó sportfotósként kezdte pályáját, majd az állandóan változó divat királya lett: az Egyesült Államokban ma is őt tartják a modern divatfotózás megteremtőjének - aki mellesleg olyan modelleket is fényképezett, mint Marlene Dietrich vagy Jean Harlow. Index - Kultúr - Polgárháborús fotók: jeles, geometria: elégtelen. Robert Capa: A milicista halála, Cerro Muriano, 1936 A kiállítás tehát, azáltal, hogy bemutatja az öt világhírű művész munkásságát és élettörténetét, fel is szeretné hívni a figyelmet az itthon nem annyira ismert vagy legalábbis kevésbé méltányolt fotográfusokra. Ezt szolgálja az itt bemutatott kétszázötven alkotás, melyek között természetesen André Kertész művei szerepelnek a legnagyobb számban (összesen hetvenegy darab), de a többiek is képviseltetik magukat jó pár darabbal, még a legkevesebb képpel szereplő Brassaitól is huszonkét fotót láthatunk. Külön büszkék lehetünk arra is, hogy a kiállításon szereplő képek mindegyike magyar tulajdonban, a Magyar Fotográfiai Múzeum kezelésében van - az eredeti képeket természetesen nem tárják a nyilvánosság elé, de így is csak úgynevezett vintázs kópiák vagy utólag készült, de a szerző vagy örököse által hitelesnek elismert nagyítások szerepelnek a tárlaton.
Éppen ezért nem lehet Capát azzal vádolni, hogy propagandacélú történelemhamisítást követett el. "A fotók és a velük kapcsolatos kutatások megerősítik, hogy a felvétel autentikus" - mondta Cynthia Young, a Barbican-kiállítás kurátora. Az Ez a háború! Robert Capa munkában (This is War! Robert Capa at Work) című tárlat október 17-től jövő január 25-ig lesz látható. A spanyol polgárháború ikonjának hitelességét először Philip Knightley angol újságíró vonta kétségbe. Mégsem valódi a milicista halála? – kultúra.hu. Azt állította, hogy a felvétel napján Capa nem is volt Andalúziában, hanem a francóista erőket követte az ország északi részén. Richard Whelan, Capa életrajzírója viszont azt írta, hogy a következetes antifasiszta Capának soha nem volt semmi dolga a francóistákkal és 1936. szeptember 5-én valóban Cerro Murianóban volt. A fotó, amelyet amúgy Knightly továbbra is beállított propagandafelvételnek tekint, először az amerikai Life magazinban jelent meg. Robert Capa, eredeti nevén Friedmann Endre Ernő, 1954. május 25-én halt meg Vietnamban: haditudósítás közben aknára lépett.
- Viloris Üzenj! 2021. június 23., 08:16 (CEST) [ válasz]
Ma 108 éve született Robert Capa, a 20. századi sajtófotózás egyik legmarkánsabb alakja. A magyar származású fotográfust elsősorban dokumentaristaként, haditudósítóként tartják számon. Fotózott a spanyol polgárháborúban, a második japán–kínai háborúban, a második világháború európai hadszínterein, az első arab–izraeli, illetve az Indokínai háborúban. A második világháború eseményeit követve Londonban, Észak Afrikában, Olaszországban, a normandiai partraszállásnál, az Omaha Beachen és Párizs felszabadításakor is dokumentálta a történéseket. Robert Capa (Fotó: Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ honlapja) Robert Capa világhírű fotográfus, fotóriporter 1913. október 22-én született Budapesten Friedmann Endre néven. Középfokú tanulmányait a budapesti Madách Imre Gimnáziumban végezte, majd az érettségi után elhagyta az országot. 1931 júliusában előbb Bécsbe költözött – poggyászában ekkor a nyughatatlan, kalandvágyó és soha, semmilyen kihívás elől ki nem térő szellemén kívül nem sok más volt.
Mindig is saját, híressé vált mondását követve fotózott, miszerint: "Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel. " Capának egyébként magánélete is igen érdekes volt, hiszen legjobb barátai Hemingway és John Steinbeck voltak, nagy számú szeretője között pedig megtalálhatjuk Ingrid Bergmant is. Kalandjairól egyébként bővebben is olvashatunk, a Park Kiadó gondozásában ugyanis nemrég jelent meg önéletrajzi könyve, Kissé elmosódva - Emlékeim a háborúról címmel. A mű annak idején óriási sikert aratott szerte a világon (főként az Egyesült Államokban), a mostani megjelenésig azonban mégsem fordították le magyarra - ez is jól mutatja, hogy mi magunk, mennyire elhanyagoljuk világhírű tehetségeinket. Capához hasonlóan a kiállítás ötödik sztárja, Munkacsi is a múlandó pillanatokat szerette volna megragadni, csak ő - Capa sötétségével szemben - leginkább az élet szeretnivaló egyszeriségét mutatta be: fényképezőgépének gombját mindig éppen a hullám partot érésekor vagy az egymás mellett elmenő emberek árnyékának pillanatnyi összefonódásakor nyomta le.
Elviselték, hogy gyakran egyik napról a másikra kirendelték őket néha hónapokra más intézménybe, településre, hogy mentsék, akiket lehet. De a felfokozott terhelés nem járt arányos elismeréssel. Az évtizedek óta felhalmozódott bérlemaradás felzárkóztatása csak a dolgozók mintegy 15%-át kitevő orvosi, gyógyszerészi, pszichológusi stb. A szó nem elg . munkakörökben kezdődött meg. A munka intenzitásban jellemző differenciákat az orvosi bértábla sem fejezi ki, ezért garantálható egyes területek súlyos és tartós munkaerőhiánya. Ugyanúgy rendezetlen az ügyeleti túlmunka díjazása – egyetlen munkavállalótól sem várható el, hogy éjszaka, hétvégén, a szeretteitől távol az alapbérénél is alacsonyabb díjazásért végezzen munkát. Mivel a kapacitások nem nőttek, továbbra is óriási a terhelés és a munkavállalók -ápolók, mentő dolgozók, asszisztensek a diagnosztizálásban vagy a műszaki területen dolgozók jelentős része csak ember feletti többletmunkával éri el az átlagos magyar keresetet, semmi nem kompenzálja a lelki, fizikai többletterhelést, fertőzésveszélyt az emberéletekért vállalt felelősséget.
Az itt dolgozók bár nagy a hivatástudatuk, nem rabszolgák, nem dolgozhatnak heti 72 órát tartósan, nem lehet tárgyként kezelni őket, és tisztességes bánásmódot, méltó elismerést, biztonságos jövőképet akarnak, hogy továbbra is számíthassunk rájuk. A Független Egészségügyi Szakszervezet /FESZ/ a Magyar Orvosok Szakszervezete /MOSZ/ a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége /MOMSZ/ és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége /EDOSZ/ közös közleménye Semmelweis Nap alkalmából, mely a magyar egészségügy napja Vissza
Amíg nem lesz az emlék gyönyörű szép Writer(s): Laszlo Szilagyi, Akos Bartha, Istvan Katok
12:27 Szívvel olvastam versedet. Maria molnarne 2017. 07:27 Nagyon szép versedhez szívvel gratulálok:ICA Abraks_Anna 2017. 02:21 Jaj, de szép! Szeretettel! Adri erelem55 2017. március 2. 23:01 Gyönyörű vallomás! Szívvel olvastam, kedves István. Gratulálok csodás soraidhoz! Margit elena15 2017. 21:22 Szép nagyon szép. Hihetetlen. Sok szeretettel Elena öllelésem küldöm. Eleonora 2017. 18:48 Szívvel olvastam gyönyörű soraid, gratulálok vershez, élethez. Nóra Törölt tag 2017. 18:14 Törölt hozzászólás. stapi 2017. 17:56 Gyönyörű versedhez gratulálok! rojamsomat 2017. 16:44 Nagyon szép vers és nagyon szép élet! Szívvel,, Tamás Motta 2017. 16:20 Ez valóban igaz szerelem. 50 év.... szivvel olvastam szép versedet Motta gypodor 2017. A szó nem elegante. 15:48 Szép és őszinte vallomás. Szívvel olvastalak. Gyuri