Nagy valószínűséggel Korponayné Géczy Julianna, vagyis a lőcsei fehér asszony földi maradványait találták meg a rimaszombati járásbeli Osgyán község római katolikus templomának kriptájában. Géczy Juliannát azzal vádolták, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején segített az ostromló német csapatok kezére juttatni Lőcse városát. Noha szerepe valójában csak diplomáciai volt (leveleket, üzeneteket közvetített a két oldal között, mielőtt a város kapitulált), a propaganda szerint az ő árulása veszejtette el az ostromot. A szatmári béke után apja védelmében feladta egy új kuruc lázadás tervét a császári oldalnak, ezzel a magyar rendi gyűlés és a bécsi udvar érdekeit egyaránt sértette. Elfogták, megkínozták, majd hazaárulásért elítélték, és 1714-ben Győrben lefejezték. Történetét Jókai Mór örökítette meg A lőcsei fehér asszony című regényében. Peter Madúch osgyáni plébános néhány évvel ezelőtt saját kíváncsiságának engedve nyitotta fel a kriptát, amelyben legalább tíz, bizonyíthatóan a 18. és a 19. századból származó, rézszögekkel kivert koporsót talált.
1710. február 14. Századok, 98. évf. (1964) 1–2. sz. 176–200. o. Jegyzetek [ szerkesztés] Szépirodalom [ szerkesztés] Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony, regény, Budapest, 1885 Nemzetközi katalógusok VIAF: 282144782959476846251 PIM: PIM80866 GND: 1078794863 NKCS: js2016927465
A császáriak azonban arra jutottak, hogy Julianna mindvégig a kurucok pártját fogta, ezért kínvallatásnak vetették alá. Julianna ekkor sem állított mást, mint a perben korábban. Ezután halálra ítélték, majd 1714-ben nyilvánosan lefejezték a győri piac közepén. Rengeteg mendemonda kezdett keringeni róla, a császáriak egyértelműen árulónak tartották, a Rákóczi pártján állók úgyszintén. Olyan mesék terjedtek, miszerint úgy adta fel Lőcsét, hogy kilopta a vár kulcsát Andrássy párnája alól – erről legalább tudjuk, hogy semmi köze a valósághoz. Nem sokat segített ezen az, hogy Ady, Jókai vagy épp Krúdy is megénekelte a nő sorsát, ki-ki a maga információi és érzelmei szerint. Julianna nagy valószínűséggel – a legtöbb magyar nemeshez és politikushoz hasonlóan – nyerni akart egy olyan sakkjátszmában, ahol erre valójában soha nem volt lehetősége. S hogy miért nevezik fehér asszonynak? Mert a lőcsei vár falán egy fehér ruhát viselő nő festménye volt látható, egyik kezében a vár kulcsát tartva, másik kezével intve, hogy jöjjenek csak a katonák.
a 'lőcsei fehér asszony' Korponay Jánosné, született Garamszegi Géczy Julianna, vagyis a "lőcsei fehér asszony" esete évszázadok óta foglalkoztatja az emberek fantáziáját. Az utókor leginkább a Rákóczi-szabadságharc utolsó hónapjaiban, majd a szatmári békekötést követő időszakban játszódó Jókai regény alapján ismerhette meg történelmünk legendás női alakjának élettörténetét, amely valóban Jókai tollára kívánkozó história. A főhős, a szépasszony jellegzetesen romantikus Jókai-nőalak. Démoni szenvedély munkál benne; kisfiát akarja nagyúrrá, arisztokratává tenni. Jelleme megfejteni való lélektani rejtvény, története pedig szinte kínálja a lehetőséget a fantázia szabad szárnyalásához. A Rákóczi-szabadságharc - a várostrommal, az árulással, a majtényi fegyverletétellel és az azt követő nemesi összeesküvéssel - történelmileg is izgalmas hátteret biztosít a romantikus históriának. A történet- és regényírók szerint a császárhű asszony szembekerül a kurucok oldalán harcoló családjával, elárulta a szabadságharcot, majd megtért bűnösként végül feláldozza magát a felkelők érdekében.
Az egyik koporsó azonban díszítetlen volt, a benne fekvő női csontváz koponyája pedig szemmel láthatóan elvált a váz többi részétől. A történelmet jól ismerő plébános ekkor kezdett gyanakodni arra, hogy a jeltelen koporsóban Jókai regényhősének maradványai találhatók. Elmondása szerint a falubeliek úgy tudják, a kriptát utoljára a második világháború idején nyitották fel, fosztogató katonák dúlták fel a koporsókat, de semmi értékeset nem találtak. A kripta lejáratát később a hívek lezárták. A padlózat legutolsó renováláskor sem nyitották fel, csak később, a megrepedt, homokkőből készült fedéllap kicserélésekor kezdte el a plébános a kutatást. Mintákat vizsgálnak "Azt gondoltam, csak legendáról van szó, de később utánaolvastam, és érdeklődni kezdtem Géczy Julianna sorsa iránt. Még mindig nem vagyok meggyőződve teljesen arról, hogy az ő maradványait rejti a jeltelen koporsó, de erre a kérdésre hamarosan tudományos választ kapunk. A lőcsei Szepességi Múzeum munkatársai a napokban mintát vettek a csontokból és a koporsóból, ennek a vizsgálatnak az eredményére várunk" - mondta el a plébános.
Lőcse városát a császáriak ostromolják. Korompayné eladja a várost a császárnak, de az ígért jutalmat nem kapja meg árulásáért. Apja nem bocsájtja meg Julianna tettét, így amikor birtokán szeretne meghúzódni, elküldi a bujdosók táborába, hogy ott ítélkezhessenek felette. A parancsnok férjére bízza a döntést, aki azt követeli feleségétől, hogy juttassa be őket a városba. Magyar tévéfilm, 1976 A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nem ajánlott. Feliratozva a teletext 888. oldalán. Forgatókönyvíró: Maár Gyula Operatőr: Koltai Lajos Rendezte: Maár Gyula Szereplők: Ambrus András (-), Boros János (-), Dunai Tamás (-), Fried Péter (-), Gelley Kornél (-), Izsóf Vilmos (-), Kun Tibor (-), Madaras József (-), Nagy Gábor (-), Oszter Sándor (-), Papadimitriu Athina (-), Solti Bertalan (-), Szilágyi Tibor (-), Tarján Györgyi (-), Tarsoly Elemér (-), Temessy Hédi (-), Törőcsik Mari (-), Tyll Attila (-), Vajda Viola (-), Nagyidai István, Stefan Kvietik (-)
Az udvar ekkorra már meghozta a döntést, hogy egy esetleges újabb összeesküvés megakadályozására példát kell statuálni, így 1712 szeptemberében Julianna már Győrben volt fogságban. De nem a győri városi bírók elé kellett állnia. Az országgyűlés a császár parancsára delegált bíróságot választott az ügy lefolytatására, és a legszigorúbb kivizsgálást követelte, ami magában foglalta a kínvallatást is – ezzel az ügyészek azonban ekkor még nem éltek, mert a magyar szokásjog szerint nemes embert nem volt szabad megkínozni. Julianna készségesen vallott, és nem fogadta el a kirendelt védőket sem, mert "nem akart Őfelségével perbe szállni". A pestisjárvány miatt Magyar-Óváron folytatták le a pert 1713 tavaszán, és március 22-én meghozták az ítéletet: a titkos levelek csempészése – nem Lőcsében, hanem amikről Pálffynak beszélt –, és a Rákóczi-táborral való kapcsolattartás miatt örök hűtlenségben vétkes. Az ítélet: fő- és jószágvesztés. Egy hónappal később visszakerült Győrbe, a régi Városháza alatti tömlöcbe.
A század végére oly mértékű népszerűséget szerzett a műfaj, mely Japán-szerte több mint ötezer különböző zenekar megalakulását eredményezte. A Yamato csoport 1993-as megalakulása óta a világ minden táján bemutatta már produkcióját, az elmúlt 25 évben több mint háromezer fellépésük volt. Két év után közkívánatra újra Magyarországra jönnek, 2018. november 3-án és 4-én négy koncertet adnak a Budapesti Kongresszusi Központban. A cikk az ajánló után folytatódik Leonardo da Vinci és a budapesti lovas Budapest, Szépművészeti Múzeum, október 31. - 2109. Hosszú hétvégi programok 2018 video. január 6. 2018 őszén a budapesti lovast Leonardo és kortársai külföldi gyűjteményekből kölcsönzött, itthon először látható remekműveinek társaságában láthatja a közönség a felújított Szépművészeti Múzeumban. Leonardo tíz rajza, valamint az általa inspirált pályatársak szobrai hűen idézik fel azt a reneszánszban megoldatlan problémát, mellyel Leonardo bő négy évtizeden át igyekezett megbirkózni: a szabadon álló, ágaskodó lovas szobor megalkotását.
Az első ember (First Man), 2018, 141 perc. 7/10 Színház Vagyis inkább cirkusz, de annak is egy megújult műfaja, az újcirkusz. Napjainkban ha cirkuszról beszélünk, nem feltétlenül a városszéli sátrakra gondolunk, hanem olyan produkciókra, amit Cirque du Soleil tett világhírűvé. A kortárs cirkusz vagy újcirkusz ma már a komoly színpadok elismert művészete, hazánkban a Recirquel artistái nyűgözik le a közönséget. Új My Land című darabjukban hét artista mesél a testével arról, mit jelent nekik a haza, az a haza, ami itt a megtépázott Ukrajnát jelenti. A Recirquel Újcirkusz Társulat: My Land című előadása a MüPában látható 2018. október 17-től. Vidéki program Az őszi szünet idején biciklis túrákkal várja a látogatókat a Skanzen. A résztvevők minden nap más-más tematika mentén tekerhetnek körbe a múzeumon muzeológusok vezetésével. 7 tuti programtipp, ha a Dunakanyarban töltenéd a hosszú hétvégét » I Love Dunakanyar. Lesz temetőtúra, bortúra, szombaton pedig Mákszem és Gubó nyomába lehet eredni. A túrák minden nap 11. 00 órakor indulnak és kb. 2 óra hosszúságúak. +Ezt pedig írd be a naptáradba Magyarország egyetlen boogie woogie fesztiválja lesz Győrben december 6. és 8. között.