A szomszédos több mint 8 hektáros ingatlanuk rozsdaövezeti akcióterület lett. A Városháza-ügyben is felbukkant a Rahimkulov család neve, ami akkor is jelzésértékű lehet, ha Budapest irányítói a kezdetektől az állítják: nem eladó az épület. A közelmúlt legnagyobb ingatlanos vállalkozása a Fényeslitkén megvalósuló logisztikai központ, amely Európa legnagyobb és legkorszerűbb terminálja lesz, ezen keresztül bonyolítanák le a Kína és Európa közötti Új Selyemút forgalmának jelentős részét. A 22 milliárdos beruházáshoz szükséges források négyötödét a sajtóhírek szerint Ruszlan Rahimkulov biztosítja. Az orosz milliárdos érdekeltségei emellett tavaly három napelemes kiserőműhöz – Mórahalom, Mány, Balatonlelle – is megszerezték a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal erőműegység minősítését, ami a későbbi továbbértékesítéshez szükséges "származási garancia" feltétele. Az orosz milliárdos harmadik célpontja a magánegészségügy. A húsz éve működő XII. Magánkórház soroksári út chinatown troch connie. kerületi Virányos Klinikát működtető cégbe tavaly szállt be, a MOM Parkban működő magánkórház többségi tulajdonát idén tavasszal vette meg a cége, és a törökbálinti Tükörhegy Medical Center szintén márciusban került az érdekeltségébe.
A rendszerváltozás után a vasúti áruszállítás kapacitása jelentősen lecsökkent a fővárosban, a Dunaparti teherpályaudvar szerepe tulajdonképpen feleslegessé vált. A terület azonban éppen ebben az időszakban egy egészen új lehetőség miatt ismét fontossá vált. Még 1985-ben az osztrák és a magyar kormány megállapodott, hogy megpályázzák az 1995-ös világkiállítást. Egyre több ügyletben bukkan fel Budapesten Ruszlan Rahimkulov neve - Infostart.hu. A közös rendezés ötlete sikert aratott, ez lett volna az első expó, amelyet egy kapitalista és egy szocialista ország együtt szervez. A budapesti kiállítás pavilonjai elsősorban a lágymányosi partszakaszon épültek volna fel, de a Soroksári út menti MÁV-pályaudvar is szerepet kapott. Időközben Bécs visszalépett, Budapest viszont egyedül is vállalkozott, ezért a területrendezés megkezdődött. 1992-ben a pályaudvart kiürítették, hogy megkezdődhessen az építkezés. Erre azonban végül nem került sor, mert 1994-ben Magyarország is visszalépett a rendezéstől. A terület ettől függetlenül készen állt arra, hogy az egykori vágányok helyén valamilyen nagyszabású beruházás induljon.
A kórház épületében az oktatás technikai feltételeit is megtervezték.
Nyitókép: Balogh Zoltán – A Rákóczi út 74-es számú ház, az egykori Magyar Divatcsarnok, majd az Otthon Áruház épülete
Az egészségügyi központ Budapesten, a IX. kerületben található Millennium Park területén, a Duna-parton kap helyet, a Soroksári út és Haller út kereszteződéséhez közel. A kórház elsősorban a magyar lakosság kiemelt szintű egészségügyi intézménye szeretne lenni, ám a kezdeményezők remélik, hogy fontos szereplője lesz a hazánkba irányuló egészségturizmusnak is. A DMC rendelőintézet megnyitását 2015 elején, a kórház megnyitását a 2016-os év közepére tervezik. A gyógyászati létesítménnyel együtt kialakítanak egy szállodát is, amelyet a családtagok, illetve a kezelések előtt és után a betegek vehetnek igénybe. Brutális bejelentést kaptak a Budapestre ingázók: ez durván megkönnyítheti az életük. A tervezett kereskedelmi központban étterem, üzletek és egyéb létesítmények is megtalálhatók lesznek.
Az örökösök itt már nem tudnak sok mindent tenni, vagy megöröklik vagy átadják az államnak, de az eljárás költségeit akkor is nekik kell kifizetniük. Az sem mindig megoldás, ha visszautasítják az örökséget, mert jönnek az öröklésben soron következő gyerekek, unokák és minél tovább húzódik az ügy, minél több levelet kell kiküldeni a közjegyzőnek, annál magasabb lesz az eljárás költsége. Hogy mi lenne a jó megoldás? Nehéz olyat találni, ami mindenkinek jó lenne / jó lett volna. Biztos sok örökös azt mondaná, hogy neki nem kell a föld, őt hagyják békén – sokszor évtizedek teltek el a haláleset óta –, eddig sem hiányzott az örökség, ezért legyen minden eljárás nélkül az államé. Ez főleg akkor fordulna elő, amikor kis értékű, kevés területről beszélünk. Viszont lennének olyanok is, akik azt mondanák, hogy ne legyen az államé, hanem ők kérik. Úgy gondolom, erre nincs jelenleg olyan megoldás, amivel mindenki egyformán elégedett lenne. Ami biztos, hogy nemcsak az örökösöknek, de jelen formájában a hagyatéki ügyintézőknek és a közjegyzőknek is egy plusz – anyagi, adminisztratív – terhet jelent a földhivatali póthagyatéki eljárás.
(5) Az örökség visszautasításának jogáról való kifejezett lemondás a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnél tett bejelentéssel történik. 18. § (1) Ha a közjegyző végzése több személyt vagy vagyontárgyat, illetve ügyet érint, és a végzésben foglalt egyes rendelkezések alapján történő intézkedésekhez a végzés rendelkező részét az abban foglaltak teljesítése céljából valamely hatóságnak, intézménynek vagy egyéb, az intézkedésben érdekeltnek meg kell küldeni, a közjegyző a végzésnek csak az adott személyre és vagyontárgyra vonatkozó kivonatát küldi meg, amely az intézkedés foganatosításához szükséges. (2) Ha a közjegyzőnek hatósági megkeresésre vagy az érdekelt kérelmére kell a hagyatékban, vagy annak egy részében érvényesülő öröklési rendet igazolnia, a közjegyző a végzésnek csak az adott személyre és vagyontárgyra vonatkozó olyan kivonatát küldi meg, amely a megkeresés vagy a kérelem teljesítéséhez szükséges. (3) Ha végrendeletben vagy öröklési szerződésben az örökhagyó alapítvány létrehozásáról rendelkezett, arról a közjegyző értesíti a bíróságot és a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk. )
[4] Az eljárás célja [ szerkesztés] Az eljárás célja, hogy az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés jogvita nélkül rendeződjék és ehhez az érdekeltek a kellő jogi tájékoztatást megkapják. A hagyatéki eljárásban megállapításra kerül az örökhagyó ingatlan és ingó vagyona, a vagyont terhelő tartozások mértéke, továbbá az, hogy a vagyont mely örökösök, milyen arányban és milyen jogcímen öröklik meg. Hagyatéki vagyon hiányában, ha az örökösöknek kizárólag az örökösi minőségük igazolására van szükségük, a közjegyző öröklési bizonyítványt ad ki. A tárgyalás előkészítése [ szerkesztés] Az örökhagyó halálának bejelentése után a hagyatéki vagyon fekvése szerint illetékes jegyző gondoskodik a hagyaték leltározásáról. A belföldi ingatlant minden esetben, az ingóságokat jogszabályban megállapított értékhatár felett veszik leltárba. A hagyatéki leltár elkészítése után a hagyatéki eljárást a közjegyző hivatalból v. kérelemre indítja meg. Összegyűjti az eljárás lefolytatásához szükséges adatokat és iratokat (pl.
[1] forrás: Agrárminisztérium