Alkotmányjogászok azonban azt az álláspontot képviselték, hogy talán valamely nemzetközi emberi jogi mechanizmus orvosolhatja ezt a problémát, mivel szerintük a szabály ellentétes az egyenlő választójog alapelvével. 2 Reményeik azonban alaptalannak bizonyultak, amikor az Emberi Jogok Európai Bírósága egy hasonló esetben arra jutott, hogy nem sérti az Egyezményt az a török szabályozás, amely szerint a több mint hat hónapja külföldön élő állampolgárok csak a pártok által állított listákra szavazhatnak, független jelöltekre nem. A Bíróság szerint legitim volt a jogalkotó célja, hogy csökkentse a külföldön élő állampolgárok befolyását a parlamenti választáson. 3 Ez az érvelés alkalmazható a magyar helyzetre is, tehát az nagy valószínűség szerint összhangban áll az Egyezménnyel. Különbségtétel a szavazás módjában Problémásabb azonban a másik megkülönböztetés. Az országgyűlési választási törvény szerint azok az állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakóhelyük, postán adhatják le a szavazatukat, amely egy egyszerűbb és kényelmesebb módja a szavazásnak, mint megjelenni egy külképviseleten.
Ahhoz, hogy az új szabályozást minél nagyobb siker reményében tudjuk megtámadni az Alkotmánybíróságon alkotmányjogi panasszal, egy olyan érintett választópolgárt kerestünk, akinek a levélben szavazás lehetőségének hiánya nemcsak megnehezíti, hanem egyenesen ellehetetleníti a következő választáson való részvételét. Ő akkor sem tudna szavazni, ha vállalná a szavazás kedvéért a tartózkodási helyéről a külképviseletre majd vissza a több mint ötórás utazást, és ennek körülbelül huszonötezer forintos költségét, mert a munkarendje szerint vasárnap, a szavazás napján is dolgozik, és nem vehet ki egy-egy szabadnapot. A külképviseletre csak akkor mehetne el szavazni, ha egész nap távol maradna a munkájától, a napi munkaközi szünete erre nyilvánvalóan nem elegendő. Az ő képviseletében támadtuk meg a törvényt. Arra hivatkoztunk, hogy a választójog gyakorlása tekintetében a törvény alkotmányosan igazolható, ésszerű indok nélkül kezeli eltérően a választás napján nem Magyarországon tartózkodó választópolgárokat attól függően, hogy egyébként van-e magyarországi lakcímük.
Vona ismét hitet tett amellett, hogy helyesli a külhoni magyarok szavazati joggal járó állampolgárságát, és azt, hogy ők könnyített módon, levélben szavazhatnak. Hozzáteszi, az lenne az igazi nemzetegyesítés, ha nemcsak a határon túliak, hanem a Magyarországot elhagyni kényszerült magyarok is részesülhetnének ebben a kedvezményben. A kormányváltásra készülő politikus aláhúzza: "ezt a sokat hivatkozott alkotmánybírósági határozat sem zárta ki, sőt, ennek igényét a világ magyar szervezeteit tömörítő Magyar Állandó Értekezlet kétszer is zárónyilatkozatába foglalta". Mint ismert, a Jobbik több alkalommal is kezdeményezte, hogy a Nyugatra emigrált magyarok is szavazhassanak levélben, de Orbán Viktorék ezt az előremutató kezdeményezést állandóan lesöpörték. Önök mondvacsinált okokra hivatkozva a mai napig kirekesztenek az egyenlő választójogból több mint félmillió magyar állampolgárt csak azért, mert attól tartanak – nem teljesen alaptalanul –, hogy szavazataikkal nem az Önök politikájának folytatását támogatnák – fogalmaz Vona Gábor.
Három tagországban - Németországban, Luxemburgban, és Nagy-Britanniában - ugyan biztosított a külföldön élők szavazása, de nem a külképviseleteken. Minden idők legfontosabb választása Úgy tűnik, az Európai Unió eddigi legizgalmasabb választása lesz egy hét múlva. Hogy miért? Nemrég Gáspár András brüsszeli háttérbeszélgetések alapján szedte össze a legfontosabb szempontokat. A magyar választópolgárok egyáltalán mire szavazhatnak? Hétfő reggeli cikkünkből kiderül. Sorra vettük a választáson induló 9 párt, pártszövetség programját. Tizenöt olyan ország van, ahol levélben lehet szavazni: Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Lettországban, Litvániában Luxemburgban, Magyarországon, Nagy-Britanniában, Németországban, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában. Vagyis Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában egyaránt lehetőség van a levélben, illetve a külképviseleten történő szavazásra.
Intézmény, kar betűkódja Képz. szint Munka- rend Fin.
4/4 A kérdező kommentje: Nekem -1, 5 és -2, szóval beleférek, remélem. Bűnügyi nyomozó ponthatár 2010 relatif. :) Köszi a választ, ment a zöld kéz. Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
A NETK felvételi követelményeit összesen 282-en teljesítették. A kar mesterképzései közül néhány esetében még van szabad férőhely, ezekre pótfelvételit hirdet az intézmény. Népszerű volt a felvételizők körében a most induló államtudományi mesterképzés is. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK) által indított, ötéves osztatlan mesterképzés támogatott formájára nappali munkarendben 360, levelező tagozaton pedig 398 pont volt a bejutási határ. Az alapképzések közül a közigazgatás-szervező szakra is sokan jelentkeztek, de itt csak azok kezdhetik meg a tanulmányukat, akik legalább 335 pontot értek el a felvételin. Felvi.hu. A 741 felvett hallgatóból 576-an államilag támogatott, míg 165-en önköltséges formában kezdhetik meg a következő tanévet. Garantált br minimum 2019 netto income