2022-03-03 23:24:39 - Összesen 4 különböző vércsoport létezik: A, B, AB, O, és kétféle RH faktor: pozitív és negatív. Ennek a kombinációja adja ki a személyre szabott vércsoportot. Az emberek különböző vércsoportba tartoznak, különböző RH faktorral. A vércsoport is és az RH faktor is örökletes. A vérben található vörösvérsejtek molekulái határozzák meg egy-egy ember vércsoportját. Vérátömlesztésnél szigorúan figyelnie kell az orvosoknak, hogy a véradó és vérkapó azonos vércsoporttal rendelkezzen, különben ha eltérő vércsoportok vére találkozik, reakcióba lép egymással baktériumként, fertőzésként tekint rá és elpusztítják egymás vörösvérsejtjeit. B Pozitív Vércsoport Terhesség: B Pozitív Vercsoport Terhesség. Kivétel ez alól a 0-s vércsoport, hiszen ezzel a vércsoporttal rendelkezők, mindenkinek adhatnak vért. A másik sorsdöntő élethelyzet a vérátömlesztés mellett, a terhesség. RH pozitivitás esetén nincs probléma. Viszont a terhességnél, ha RH negatív az anya, és a baba (apától örökölt) RH pozitív, akkor már gondok lehetnek. A baba és a mama vére a terhesség alatt ugyan nem keveredik, de a szülésnél, illetve ha a méhlepény bevérzik magzati vér juthat az anyai vérkeringésbe.
Az Rh-összeférhetetlenség előfordulása egy népességen belül az abban található Rh-negatívak számától függ. Sok nem-kaukázusi típusú népnél kicsi arányban fordul elő az Rh-negativitás. A kaukázusi népek körében az összes terhességet figyelembe véve minden tizedik esetben az anya Rh-, a baba pedig Rh+. Nagyon ritka az előfordulása annak, hogy az Rh-összeférhetetlenség már az első terhesség során kialakuljon. Az első Rh+ babával való terhesség jelentős az Rh- anya számára, mivel érintkezhet az Rh+ antigénnel. A kaukázusi néphez tartozó Rh- anyák 13%-a az első terhesség során érintkezik Rh+ gyermekük vérével. B pozitív vércsoport terhesség hétről hétre. Ha nem állna rendelkezésre kezelési módszer a megelőzésre, az esetek kb. 5%-ában az Rh- anyák második Rh+ gyermeke halva születne, vagy komoly egészségkárosodással jönne világra. Ennél is magasabb arányban születnének beteg gyermekek a harmadik vagy többedik ilyen terhességből. Az anti-RhD immunoglobulin (Rho(D) immunglobulin) használatának köszönhetően ezen esetek előfordulása jelentősen csökkent.
Ez azért fontos, mert az ember immunrendszere megszokja a saját vércsoportját, és ha másféle keveredik hozzá, annak halálos kimenetele is lehet. A kutatók megállapították, hogy létezik az úgynevezett ABO gén, amely felelős a vérsejteken lévő második rétegű antigénekért, a 0-s vércsoport pedig egyszerű mutáció miatt alakulhat ki. B pozitív vércsoport terhesség első jelei. Ha vércsoport- összeférhetetlenség miatt ellenanyagra lenne szükség, ezt még mindig a szülőknek kell megvenniük, ráadásul a sürgősségi vércsoport vizsgálatot az állami egészségügyi rendszeren kívülről nem lehet elintézni, legföljebb drágán, magánlaboratóriumban. Amennyiben a magzat vörösvértestjei az anya vérébe kerülnek, az anyában ellenanyagok termelődnek, ameÂlyek a magzatba jutva az ő vörösvértestjeinek szétesését, a magzat súlyos károsodását okozhatják. Rh- összeférhetetlenség esetén az anyai antitestek egy másfajta antitesttel (anti-D) közömbösíthetők. kromoszómá jában lévő mitokondriális gének jelenlegi tudásunk szerint nem szólnak bele az immunológiai összeférhetetlenség be.
Ez számszerűsítve magyarországi viszonylatban 150-200 baba életét jelenti. Az összeférhetetlenség miatti magzati anémiának van nemzetközileg elismert és hatásos monitorozási és kezelési módja. A monitorozás - amikor a szenzitizáció már kimutatható az anyában a magzattal szemben - akár heti rendszerességű vérvétellel és heti ultrahangos monitorozással történik, figyelve a systolés csúcssebességre és a magzati hydrops jeleire (pl. B pozitív vércsoport terhesség korai. hasüregi folyadék). Amikor az ultrahang már súlyos eltérést mutat - és a baba még nem elég nagy, hogy megszülessen, a 34-37. héttől - a magzatnak méhen belüli transzfúzióra van szüksége. A vérvételen kimutatott ellenanyagok nem minden esetben jelentenek problémát a babában, viszont rendszeres kontrollálásuk mindenképp szükséges, hogy az anémia jeleinél a szakorvosok időben megtehessék a szükséges lépéseket. Ha az Rh-összeférhetetlenség a korábbi terhesség(ek)ben is fennállt a negatív édesanya pozitív magzatával szemben, a következő baba még inkább veszélyeztetett, így a terhesség elejétől különös figyelmet érdemel.
Gül Baba – magyarul a Rózsák Atyja – bektasi dervis volt, aki már II. Mohamed uralkodásakor az ottomán hadsereget kísérte annak európai katonai hadjáratai során. Nevében a "rózsa" megnevezés egyfajta lelki rang, amely azt jelzi, hogy Istent mélyrehatóan, transzendes módon ismerte. Gül Baba 1541-ben érkezett Budára I. (Nagy) Szulejmán szultán és a török seregek kíséretében. A legenda szerint a város elfoglalása tiszteletére rendezett hálaadás napján halt meg, 1541. szeptember 2-án. Az oszmánok körében köztiszteletnek örvendő dervist, Gül Babát halála után az északi budai Duna-parton fekvő egykori Lőpormalom-városrész, törökül Barutháne mahalleszi melletti dombon temették el, temetésén I. Szulejmán szultán is személyesen részt vett. Sírja fölé 1543–1548 közt Jahjapasazáde Mehmed budai beglerbég idejében zárt terű síremlék, mauzóleum, vagyis türbe emeltetett. Az oszmán hódoltság idejében a mauzóleum közelébe bektasi dervisek lakta kolostor, vagyis tekke épült, és jellemző volt, hogy az oszmánok a türbe környékére temetkeztek.
2018 október végétől újra látogatható a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely. A hagyomány szerint a XIX. század végén Gül Babára emlékezve kapta a környék a Rózsadomb nevet is. A türbe látogatása A 2018-as felújítás igazi, grandiózus turisztikai látványossággá alakította a romantikus emlékhelyet, a türbe körüli teret teljesen átépítették, a rózsakertet kibővítették, monumentális, térkövekkel burkolt sétányt hoztak létre, mely a lépcsős kialakítású kertekhez vezet. A bejárat előtti szép Gül Baba szobor mögé falat húztak fel, a kertben és a sétányon kulturált pihenőpadok szolgálják a látogatók kényelmét. Maga a türbe épülete nyolcszög alaprajzú, ólom borítású kupolával fedett, bejárata Keletre néz. Egyedüli dísze egy tégla szamárhátív-sor, belsejében egy turbánnal díszített fakoporsó áll. A legutolsó restauráció során az oszlopcsarnok alagsorában több termes kiállítóhelyet alakítottak ki és egy kávézó is fog majd üzemelni. 2021. november 12 - 14. A Gül Baba Türbe és környéke nem más, mint különböző kultúrákból érkező turisták és barátok találkozóhelye.
A főváros legrégebbi, több mint 450 éves műemléképülete a XVI. század közepén épült fel a Rózsadomb keleti oldalán, a Budán elhunyt török szerzetes, Gül Baba sírja fölé. A város terjeszkedése fokozatosan körbefonta a dombon álló, iszlám zarándokhelyet, és a 19. század utolsó harmadában a kor egyik "sztárépítésze", az építészdinasztiát is alapító Wagner János családi nyaralónak használt villát épített köré. A környék nemcsak a türbéről és a Wagner-villáról volt ismert. A környék utcái – különösen a Gül baba utca – múltat őrző hangulatuk miatt Budapest legnépszerűbb turistalátványosságai közé tartoztak. Fotók: Schneller Domonkos/BFK A türbét 1914-ben műemlékké nyilvánították, 1918-ban a Wagner-villa, 1941-ben pedig a teljes telek is fővárosi tulajdonba került. A türbét csaknem 400 év után, először 1962-ben, majd 1996-ban újították fel, de a felhasznált építőanyagok és a munka minősége miatt rövid időn belül olyan állagromlás következett be, amely szükségessé tette az újabb renoválást. A Wagner-villát viszont teljesen elhanyagolták, végül 1970-ben le is bontották.