30-12. 00 óráig Szerda: 12. 00 óráig Csütörtök: 12. 00 óráig GYŐR Az ügyfélfogadás előzetes időpontfoglalás alapján történik személyesen, vagy a kormányzati portálról ( vagy), illetve az alábbi telefonszámokon (kivéve lakcímbejelentés, ügyfélkapu, anyakönyvi ügyek, népesség nyilvántartó, ETO Park): Gépjármű ügyintézés, időpont foglalás: 500-301 vagy 500-311 Személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély, illetve mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványának ügyintézés, időpontfoglalás: 500-368 Gépjármű ügyintézés, időpont foglalás, Információ: 500-301 vagy 500-311 Elérhetőségei: Cím: 9021 Győr, Árpád u. 36. telefon: 500-391 fax: 500-381 e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Ügyfélfogadás: Hétfő: 8. 00-15. Okmányiroda Eto Park. 00 Kedd: 8. 00 Szerda: 8. 00 Csütörtök: 11. 00-17. 30 Anyakönyvi, Személyi Adat és Lakcímnyilvántartási Csoport: Csoportvezető: Kun Mária Klára cím: 9021 Győr, Árpád u. 36. I. em. 4. ajtó telefon: 500-348 fax: 500-352 Személyi okmányok Személyi igazolvány, útlevél, lakcímigazolvány, vezetői engedély, mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványának, ügyfélkapu ügyintézésének elérhetőségei: Cím: 9021 Győr, Czuczor G. u.
Az ETO Park élményközpont belső tereiben is ennek a hídnak a századfordulót idéző hangulata éled újra, felvonultatva a kor ipari forradalmának építészeti megoldásait. Okmányiroda eto park győr. Ezt az időszakot idézik meg a háromszintes passzázs hídját díszítő szegecselt acéltartók, és a régi hídkorlát formavilágát idéző, fa fogódzós öntöttvas korlátok is. Az ETO Park elhelyezkedése Az ETO Park közvetlenül a város határában, az M1-es autópálya városi bevezetőjénél,, a régió és Magyarország egyik legnagyobb ipari parkja és az AUDI gyár szomszédságában épült fel. GYŐR Az ügyfélfogadás előzetes időpontfoglalás alapján történik személyesen, vagy a kormányzati portálról ( vagy), illetve az alábbi telefonszámokon (kivéve lakcímbejelentés, ügyfélkapu, anyakönyvi ügyek, népesség nyilvántartó, ETO Park): Gépjármű ügyintézés, időpont foglalás: 500-301 vagy 500-311 Személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély, illetve mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványának ügyintézés, időpontfoglalás: 500-368 Gépjármű ügyintézés, időpont foglalás, Információ: 500-301 vagy 500-311 Elérhetőségei: Cím: 9021 Győr, Árpád u.
36. telefon: 500-391 fax: 500-381 e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Ügyfélfogadás: Hétfő: 8. 00-15. 00 Kedd: 8. 00 Szerda: 8. 00 Csütörtök: 11. 00-17. 30 Anyakönyvi, Személyi Adat és Lakcímnyilvántartási Csoport: Csoportvezető: Kun Mária Klára cím: 9021 Győr, Árpád u. 36. I. em. 4. ajtó telefon: 500-348 fax: 500-352 Személyi okmányok Személyi igazolvány, útlevél, lakcímigazolvány, vezetői engedély, mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványának, ügyfélkapu ügyintézésének elérhetőségei: Cím: 9021 Győr, Czuczor G. u. 40. Telefon: 500-368 Fax: 500-392 ETO Park (Személyi igazolvány, útlevél, lakcímigazolvány, ügyfélkapu, vezetői engedély ügyintézés) elérhetőségei Cím: 9027 Győr, Nagysándor József u. 31. Telefon: 815-959 Fax: 815-958 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Okmányiroda eto park service. Hétfő: 10. 00-18. 30 Kedd: 10. 30 Szerda: 10. 30 Csütörtök: 10. 30 Péntek: 10. 30 Szombat: 10.
(ETO Park) alatt az ügyfélfogadás technikai okok miatt szünetel. - 2013. december 21-én szombaton pénteki, december 23-án hétfői, december 30-án pedig szintén hétfői munkarend szerint tart nyitva valamennyi okmányirodai részleg. december 31-én az ügyfélfogadás a Czuczor u. Okmányiroda eto park hotel. alatt 8-13-ig tart, ahogy az ETO Park okmányiroda is. Az ETO Park okmányiroda ügyfélfogadása 2014. január 2-től szünetel, helyette a Czuczor u. alatt az ügyfélfogadás 8-20-ig tart. Hozzáadás a kedvencekhez Garam masala fűszerkeverék házilag Budapest zára vonat station Harry potter 1 teljes film magyarul hd Őszi glamour napok 2019 kuponok Eladó kaukázusi kutya
Budapest [Fénykép]: M. Insel und neue Brücke / Fot. von Zograf & Zinsler, untere Donauzeile No 4. Előtérben a Víziváros templomai, háttérben az épülő Margit híd. (1872-1874 körül) Kép forrása: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Budapest Gyűjtemény [HUNGARICANA] [leltári szám: bibFSZ01421614] A teljes fővárosra kiterjedő elképzelés Budára több csarnokot álmodott meg, de ezek közül csak a Bomba téri, (ma Batthyány tér) készült el. A fővárosi közgyűlés 1894. december 12–én döntött a csarnok és a hozzá kapcsolódó háromemeletes bérház felépítéséről. Bár több helyszín is szóba került, végül a Bomba tér és a Gyorskocsi utca által határolt területet tartották a legalkalmasabbnak. Határozatot hoztak a tervezett épület melletti kocsiút kiszélesítéséről is 1897-ben. Az építkezést megelőzte a telken álló hét régi épület, köztük a postaház és a tímárházzá átalakított Barna Oroszlánhoz címzett fogadó 1900. május 3-án kezdődő bontása. 1900 augusztusában már hozzá is láttak az építkezéshez a Székesfővárosi Mérnöki Hivatalban készült tervek alapján.
Ahogy a fenti írásból is látszik, a budai árusokat részesítették előnyben, a pestieket csak akkor, ha maradt hely, ezenkívül iparcikkeket sem lehetett itt árusítani. Érdekesség, hogy – mint a szövegből kiderül – a mai szentendrei HÉV, vagyis a "szent-endrei viczinális vasút" bevezetését már ekkoriban is kérte a város vezetése, de az csak 70 évvel később, 1972-ben történt meg, ekkortól jár a Szentendrei HÉV a Batthyány térre. A csarnokot végül 1902. április 13-án nyitották meg, erről a Budapesti Hírlap 1902. április 14-i száma így számolt be: "Vasárnap délelőtt ment végbe a ll. kerületbeli Bomba-téri vásárcsarnok ünnepies megnyitása, nagyszámúközönség jelenlétében. Ott volt Márkus József főpolgármester, Halmos János polgármester s számosfővárosi bizottsági tag. A vásárcsarnok épülete nemzetiszinü és fővárosi lobogókkal volt diszitve. " A beszédek elhangzása után a tömeg bejárta a csarnokot, és a cikk végén az újságíró meg is jegyezte, hogy a megnyitó közönsége a csarnok "célszerű, helyes beosztásáról elismeréssel nyilatkozott".
A vevők később sem kedvelték meg az egyetlen budai csarnokot. Bár 1920-ban már 690 árusítóhely várta a vásárlókat, az elnéptelenedő épületet 1936-ban fedett teniszcsarnokká akarták átalakítani. Ez végül nem következett be. Batthyány tér 5-6. (1910-es évek) Kép forrása: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Budapest Gyűjtemény [HUNGARICANA] [leltári szám: bibFSZ01498493] A II. világháborúban az épület súlyosan megrongálódott, sokáig nem is nyitotta meg kapuit. Az ötvenes években is csak nagybani virágértékesítésre használták. Az élelmiszerárusítás 1960 körül indult meg újra. 1970-re az épület állapota teljesen leromlott, így 1972-ben bezárták. Az 1974-től 1976-ig tartó teljes átépítés során közbenső födém beépítésével, szintmegosztással növelték az alapterületét. A földszinten árkádokat alakítottak ki. A Kangyal Miklós tervei alapján kétszintessé alakított csarnok Budapest legnagyobb ABC áruházaként nyílt meg újra. Az épületet 1977-ben műemlékké nyilvánították. Az újabb, 2003-as felújítást követően az épület piac jellege még inkább háttérbe került.
Budapest a XIX. század második felében nagyon gyorsan növekedett, a lakosok ellátása megfelelő módon egyre nehezebb volt a hagyományos módokon. Az 1890-es években ezért nagyszabású vásárcsarnok-építési program indult, ahol olyan fedett terek létrehozása volt a cél, ahol a lakosság higiénikus (vagy legalábbis a szabadtéri piacoknál higiénikusabb) körülmények között vásárolhatott élelmiszert. Még piac működik a Bomba, a mai Batthyány téren, de a háttérben már áll a csarnok (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) Az 1890-es években a pesti oldalon a Központi Vásárcsarnokkal együtt öt csarnok is felépült hasonló szerkezettel, a korszakban igen modern módon. Az épületek ugyanis vasbeton alapokra, acélvázzal és téglafalazattal készültek el igen tetszetős formában. A Fővárosi Közgyűlésben 1894-ben javasolták, hogy két csarnok is épüljön Budán, amelyből az egyik helyét az akkori Bomba téren, azaz a mai Batthyány téren jelölték ki. Sokáig azonban az sem volt biztos, hogy csarnok vagy inkább egy rendezett szabadtéri piac épüljön-e itt?
Az idősebbek még mindig kérdezgetik a Batthyány téri vásárcsarnokba érve: hol van itt a piac? Az 1902-ben átadott, 1977-ben akkori léptékkel korszerű bevásárlóközponttá átalakított, majd 2003-ban felújított épületnek már csak a bejáratán virít az egykori piacra utaló "VI. Vásárcsarnok" elnevezés, mivel a világörökség részévé nyilvánított területen található, Klunzinger Pál által tervezett épület műemléki védettséget élvez – természetesen a régi felirattal együtt. Ma az épület alsó szintjének 2500 négyzetméterét a tavaly 184, 4 milliárd forgalmat elkönyvelt Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. foglalja el, a mozgólépcsővel megközelíthető emeleten azonban mutatóban sincs élelmiszer. Van viszont könyv, divatáru, fotóbolt, műszaki cikk, gyógynövényárus Herbária-üzlet, Erste hitelcentrum és optikus. A Csapi felügyelete alá tartozó csarnokot a Spar több mint egymilliárd forintból újította fel, és az igazgatósággal kötött megállapodás értelmében 15 évre jogot kapott a felső szint hasznosítására, vagyis a főbérlő szedheti a díjakat üzemeltetőként a felső szint üzlethelyiségeiért.
Vita volt a csarnok méretéről, arról, hogy legyen-e pincéje, vagy sem, és arról is, hogy mennyire legyen díszes. Emiatt a végleges tervek – amelyeket a Fővárosi Mérnöki Hivatal és Klunzinger Pál dolgozott ki – csak 1899-re véglegesedtek. A munka 1900. május 3-án kezdődött a telken lévő házak bontásával, összesen hét házat kellett elbontani. A csarnok kocsibejárata az 1910-es években (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) Az építkezés közben is változott az elképzelés, költségcsökkentés miatt a szomszédos házat nem bontották el, csak átalakították. Az árusítóhelyek bérbeadása 1901. novemberében kezdődött, de még 1902 márciusában sem zárult le. A Magyar Nemzet című lap 1902. március 18-án a következőket írta: "A csarnokba első sorban azok mehetnek be, a kik eddigelé a Bomba-téri élelmi piaczon árusítottak élelmiszereket; aztán általában a budai elárusítók s végre — a mennyiben hely jut — a pestiek következnek. Az iparczikkek árusítóit egyáltalában nem bocsátják be. Előterjesztést fog tenni a bizottság az iránt, hogy a szent-endrei viczinális vasút vonalát vezessek be a Bombatérig; a Dunagőzhajózási-társaságot pedig megkeresik, hogy a Bomba-téri kikötőbe érkező vásárcsarnoki árukat jegyzék mellett s megbízhatóemberek utján szállíttassa be a vásárcsarnokba. "
A vásárcsarnok helyén a 19. század végéig barokk házak sorakoztak, köztük délen a postaház, ahonnan a gyorskocsik indultak, északon pedig "A Barna Oroszlánhoz" címzett fogadó, amelyet 1833 után tímárműhellyé alakítottak át. A VI. számú fővárosi vásárcsarnok 1900 és 1902 között épült föl. Terveit Klunzinger Pál készítette a Székesfővárosi Mérnöki Hivatalban, aláírói Krátky János, Máltás Hugó és Heuffel Andor voltak. Acélszerkezetű tetejét a Schlick-gyár építette. Elkészültekor a tető egységes teret fedett le, csak oldalt helyezkedtek el galériák. A galérián működött a nagybani virágpiac. 1974 és 1976 között Kangyal Miklós terve alapján szintmegosztással kétszintes bevásárlóközponttá alakították. Az emeleten Közért áruházat hoztak létre, a földszinten elől pedig kisebb élelmiszerboltok kaptak helyet. Némi piac jellegű rész csak az árkádok alatt maradt meg, ahol zöldség- és gyümölcskereskedők voltak. Utoljára 2003-ben újították föl, amikor 15 évre a Spar kereskedelmi vállalat vette bérbe.