115 halálesetért voltak közvetlenül felelősek. Minden ember érdekében növelnünk kell az előrejelzések erejét és lehetőséget adni számukra, hogy cselekedjenek - mondta keddi videoüzenetében António Guterres ENSZ-főtitkár. Jelenleg a világ népességének nagyjából egyharmadát - főleg a fejlődő országokban és a klímaváltozás által kiemelten érintett szigetországokban - semmiféle korai figyelmeztető rendszer nem védi. Kétpercenként halhat meg valaki az extrém időjárás miatt, ha így folytatjuk – Alternativ Energia. Afrikában különösen gyászos a helyzet, a kontinens lakosságának 60 százaléka van kitéve az extrém időjárási jelenségeknek. Ez elfogadhatatlan, különösen akkor, amikor a klímaváltozás negatív hatásai még rosszabbra fognak fordulni - hangsúlyozta Guterres. A klímaváltozás negatív hatásaihoz az ahhoz hozzájáruló gázok - például szén-dioxid és metán - emisszióját kellene radikálisan csökkenteni. A jelenlegi előrejelzések szerint azonban az évtized végére 14 százalékkal nő majd a globális kibocsátás, annak ellenére, hogy a világ kormányai tisztában vannak vele, hogy a 2015-ös Párizsi Klímaegyezmény értelmében legalább 45 százalékos csökkentésre lenne szükség, hogy az évszázad közepéig a felmelegedés ne haladja meg a másfél fokot.
"Az áradásokról és ciklonokról fennmaradt feljegyzésekből kiderül, hogy az emberek emlékezetében azért maradtak fenn, mert sokba kerültek az elszenvedőiknek. De a többi extrém időjárási jelenséggel ellentétben ezekről nem tudjuk, konkrétan mennyi kárt okoztak pénzügyileg" – mondta Otto. A tanulmány vizsgálta az egyes események önálló hatását is, legfőképp a kevésbé dokumentált hőhullámokét és szárazságokét. Harrington szerint ezeknek a hatását nehezebb számszerűsíteni, részben azért, mert világszerte különböző rendszereket alkalmaznak rájuk. "A világ sok részén gyakran nem is jegyezték fel a hőhullámokat" – teszi hozzá. Globális vészjelző rendszer védi majd az emberiséget az extrém időjárástól. Mennyibe kerülnek a szélsőséges időjárási jelenségek? Hogy konkrét példát is mondjanak, a 2009-es ausztráliai hőhullám például 800 ezer ausztrál dollárnyi (kb. 210 millió forintnyi) direkt kárt okozott. Ebben az összegben azonban csak a közlekedést és az infrastruktúrát ért károk, illetve a 3000 kórházi kezelésre szoruló ember és az 500 haláleset költségei vannak benne.
Egy új kutatás eredményei megerősítették, hogy kapcsolat van az ember előidézte klímaváltozás és az extrém időjárási jelenségek gyakorisága és intenzitása között. A tanulmány a múlt század adataiból kiindulva vizsgálta a mai anomáliákat, és arra jutott, hogy az emberi tevékenységnek hatása van bizonyos időjárási jelenségekre, ideértve a hőhullámokat és a heves esőzéseket. A nyár még csak most kezdődött, de a világ nagy részén máris brutális hőség uralkodik. Az elmúlt két hétben az Egyesült Államok, Európa és Kína számos részén olyan szélsőséges hőhullámok sújtották az országokat, amelyek életeket veszélyeztetnek, növelik az erdőtüzek kockázatát, és próbára teszik az elektromos hálózatok határait. Az Egyesült Államokban, Minnesotában egy héttel ezelőtt a negyven fok feletti hőség miatt volt autó, aminek berepedt a szélvédője, néhol az útburkolat is megrepedt vagy meghajlott, Kansasben pedig szarvasmarhák pusztultak el a meleg miatt. Transtelex: Nyomasztó hőhullámmal kezdődött a nyár. A kutatók szerint hozzá kell szoknunk, mert hátralevő életünk így telik el. De Nyugat-Európában is több helyen mértek negyven foknál magasabb hőmérsékletet, Délnyugat-Franciaországban például 42, 9 fokos csúcsot jegyeztek fel, és hasonló értékek voltak Spanyolországban és Németországban is.
Mivel foglalkozik a történeti éghajlattan? Honnan tudjuk, hogy milyen volt az időjárás az ókorban? Honnan ered a mondás: "ha jönnek a sáskák, jönnek a tatárok"? Mennyire nehéz a kommunikáció a különböző tudományágak, különösen az éghajlattan és a társadalomtudományok között? Címfotó: Pikrepo Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük! TÁMOGATOM Kapcsolódó írások Noha tudományos konszenzus van abban, hogy a klímaváltozásért az emberi tevékenység felelős, társadalmi konszenzus nincs. A klímaszkeptikusok vitatják, hogy ez... Musto kiragadja Marx életművét az államszocializmus merev értelmezéseiből és a kortárs ideológiai karanténból, megmutatva az embert a mítosz mögött. Legyen szó... Miközben a Facebook azon fáradozik, hogy felépítse a metaverzumot, a Fidesz és a kormányzat Magyarországon már felépített egy teljesen virtuális világot. Mi mar... Egy metafora lehet forradalmi újító erő, de éppen a megtévesztés eszköze is.
Feltöltés dátuma: 2011. 12. 04 11:03:32 - JPG - 970 x 742 px Jéggolyók 2 Bizonyos időjárási tényezők együttállása esetén, nagyobb állóvízfelületek partján tömegével alakulhatnak ki kisebb-nagyobb jéggolyók. Csodálatos látvány! Feltöltés dátuma: 2011. 11. 20 16:10:05 - JPG - 1024 x 728 px Jéggolyók 1 Vízpartokon alakulhat ki olyan különleges jelenség, amelyet a Kanadában élő Cape Breton sziget halászai "Lolly" - nak neveznek. A jéggolyók kialakulásához nagyobb mennyiségű hóra van szükség, amely a 0°C-os víz hullámzása, illetve az erős szél következtében összeáll gömbszerű alakzatokká, amelyet aztán a hullámzás tovább formáz. Ahogy a tengerparti kavicsok csiszolódnak gömbölyded formára, úgy formálódik a jéggolyó is. A jelenséghez bizonyos páratartalom, és levegőhőmérséklet is szükséges, így viszonylag ritka jelenség a jéggolyók kialakulása, amikor is ezek az időjárási elemek mind megfelelő formában vannak jelen egy adott vízparton. Feltöltés dátuma: 2011. 20 16:06:12 - JPG - 983 x 734 px Hótekercs A hóhenger kistestvére a hótekercs, amelynek a kialakulása hasonló elven működik, mint a hóhengeré, csak ez háztetőkön inkább megfigyelhető, mint hegyes, dombos területen.
érinti majd az extrém vízstressz. Jelenleg a legtöbb érintett Afrikában és Ázsiában él, 2100-ra azonban Európában is legalább 147 millió ember szenvedi majd meg a vízhiányt. Ez a mostani szint (67 millió ember) több mint duplája, ráadásul mindezt úgy, hogy ebbe a számításba még nem kalkulálták bele a populáció gyarapodását. Emelkedő tengerszint Értelemszerűen főleg a partmenti településeket érinti a tengerek, óceánok vízszintjének emelkedése. Ennek csak egyik oka a sarkvidéki jégsapka olvadása, a felmelegedés miatt kitáguló óceánok is hozzájárulnak majd a problémához. Ez nagyjából szűk 119 millió embert érinthet világszerte. A sarkvidéki jég csak egy a súlyosbító tényezők közül (Fotó: Unsplash/Melissa Bradley) Trópusi viharok A szélsőséges viharok, hurrikánok, tájfunok, ciklonok óriási pusztítást végeznek a partok mentén - olykor a szárazföld belsejében is - amit az ezzel együttjáró áradások súlyosbítanak. Bár elképzelhető, hogy ezek gyakorisága nem növekszik, azonban azzal kell számolni, hogy a jövő viharai jóval durvábbak lesznek, mint a mostaniak.
A nedves hőhullámok azonban 2100-ra sokkal nagyobb területeket fognak érinteni. A Berliner Morgenpost a 2003-as európai hőhullámot említi figyelmeztető példaként, amikor a kontinensen az átlaghőmérséklet nem haladta meg a 28 fokot, ez mégis körülbelül 72 ezer halálos áldozatot követelt. Szárazság, vízhiány A hőségnél sokkal nagyobb területet érint az úgynevezett vízstressz, ami a szárazságok, aszályok hatására visszahúzódó, eltűnő folyókat és tavakat jelent. Ez közvetlenü befolyásolja az élelmiszerhez és a biztonságos ivóvízhez való hozzáférést. Egyben rámutat a klímaváltozás egyik paradoxonjára is: miközben egyre gyakoribbak lesznek a hatalmas csapadékkal járó, hirtelen és extrém viharok, ebből a folyadékmennyiségből szinte alig marad meg valami, amit ivóvíz vagy öntözővíz formájában lehetne hasznosítani. A klímaváltozás miatt visszahúzódó gleccserek is komolyan fenyegetik az ivóvízkészleteket. Ez különösen a Himalája környékén élő mintegy másfélmilliárd ember számára nagyon rossz hír, de máshol sem túl rózsás a helyzet: az évszázad végére a bolygó összes szárazföldjének negyedét (! )
Az első "fecskéket" hamarosan újabb nyolc frissen végzett pilóta követheti, akik várhatóan még idén szeptemberben átvehetik diplomájukat a Debreceni Egyetemen.
Itt van a lista. 2019. 08:30 Osztatlan képzésre is több ezer diákot vettek fel: ezeken a szakokon tanulnak a legtöbben szeptembertől Milyen osztatlan szakokon szereztek a legtöbben állami ösztöndíjas helyet? Mutatjuk a 2019-es listát azoknak az elsőéveseknek a számával, akik államilag támogatott formában kezdhetik meg tanulmányaikat. MTI 2019. 12. 08:45 Nem sikerült a felvételi? A szülőnek fontos szerepe van ilyenkor (is) A sikertelen felvételi lehet mozgósító erejű is, de a kudarc okozta bűntudatot nem érdemes fokozni a gyerekben - erről beszélt Makai Gábor klinikai szakpszichológus az M1 aktuális csatornán vasárnap. 2019. 08. 10:00 Véget ért a pótfelvételi jelentkezési időszaka: mikor lesznek meg az eredmények? A pótfelvételi jelentkezés és hitelesítés határideje is augusztus 7-én éjfélkor járt le. Mikor lesznek meg az eredmények? 2019. 07. Felvételi 2019 egyetem baseball. 14:00 Pótfelvételizők, figyelem! Ma nemcsak jelentkezni, hitelesíteni is kell Fontos információ a pótfelvételizőknek: nemcsak a jelentkezés, hanem a hitelesítés határideje is augusztus 7-én éjfélkor jár le.
Közoktatás 2019. 08:00 Megtorpant a pedagógusképzésekre jelentkezők számának növekedése: friss adatok Megnéztük, hogyan alakult az elmúlt években a pedagógusképzésre jelentkezők, valamint a felvettek száma. A számok nem túl bíztatók. 2019. 06. 20:00 Itt a lista: ezen a 30 alapszakon tanulhat a legtöbb állami ösztöndíjas szeptembertől Milyen alapszakokon szereztek a legtöbben állami ösztöndíjas helyet? Mutatjuk a 2019-es listát azoknak az elsőéveseknek a számával, akik államilag támogatott formában kezdhetik meg tanulmányaikat. 2019. Felvételi 2019 egyetem budapest. 07:00 Minden, amit az idei pótfelvételiről tudni kell: határidők, szabályok egy helyen Kik jelentkezhetnek a pótfelvételire? Hol lehet leadni a jelentkezést? Milyen fontos dátumokat kell megjegyezni? Minden információ egy helyen.
Itt vannak a legfontosabb tudnivalók. 2019. október. 31. 07:00 Felvételizők, figyelem! A hosszú hétvégén karbantartás lesz a Felvi és az Oktatási Hivatal oldalán November 1. kilenc órától november 3. éjfélig karbantartás miatt nem lesznek elérhetők az Oktatási Hivatal informatikai rendszerei – így a és az E-felvételi sem 2019. 24. 12:01 Kiknek kell fizetnie a felvételiért, és mennyit? Itt vannak a szabályok Összeszedtük a legfontosabb szabályokat az idei keresztféléves felvételi kapcsán arról, kiknek kell fizetniük az eljárásért vagy a felvételi vizsgákért. 2019. 04. 09:13 Felvételi: elkezdhettek egyszerre két szakot az egyetemen, főiskolán? 2020-ban szeretnétek jelentkezni a felsőoktatásba, és két szakot is kinéztetek magatoknak? Érettségi-felvételi: Ilyen ponthatárokra számíthattok idén is? Itt a lista az utóbbi évek számairól - EDULINE.hu. Mutatjuk, hogyan tanulhattok párhuzamosan képzésben. 2019. szeptember. 30. 11:03 Mikor jelentkezhettek legközelebb egyetemre, főiskolára? Itt a dátum Mikor indul a keresztféléves felvételi, és meddig lehet majd beadni a jelentkezést? 2019. 03. 11:00 Így finomítana a HÖOK a 2020-as felvételi szabályokon?
Mint azt korábban megírtuk, pénteken nem csak a felsőoktatási jelentkezéseket hátráltatta technikai hiba. A középiskolai feliratkozások sem működtek a honlapon keresztül, azokat három nappal, szintén február 21-ig hosszabbították meg. (Borítókép: Előadás a Semmelweis Egyetem (SE) Elméleti Orvostudományi Központban a IX. kerületi Tûzoltó utcában 2019. november 6-án. Fotó: Mohai Balázs / MTI)
Ha ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat. Tehát szaktól és egyetemtől függetlenül az adott képzési formára jelentkezők közül mindenkinek el kell érnie a rá vonatkozó pontszámot. Fontos, hogy a végleges ponthatárok azonban a népszerű intézmények népszerű szakjain ennél jóval magasabbak lesznek, a tavalyi végleges ponthatárokat itt nézhetitek meg. 2. Előzetes ponthatár: idén is több alap- és osztatlan képzésen húztak előzetes ponthatárokat. Ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha eléritek ezt a ponthatárt, függetlenül attól, melyik egyetem ilyen képzésére jelentkeztek. Az is nagyon fontos, hogy az elmúlt években többször volt példa arra, hogy az előzetes ponthatárokon változtattak, legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt emelkedett a bekerülési ponthatár, de arra is volt már példa, hogy a végleges ponthatár alacsonyabb lett az előzetesnél. Felvételi 2019 egyetem movies. Itt írtunk az előzetes és a minimumponthatárokról bővebben.