"Nagyon sokan gondoljuk úgy, hogy Puczi Béla és társainak hőstette üzenet minden cigány és nem cigány magyarnak, határon innen és túl, hogy minden nehézség ellenére összetartozunk. Emléktáblát avattak Budapesten a marosvásárhelyi Puczi Bélának | Marosvásárhelyi InfóMarosvásárhelyi Infó Puczi béla marosvásárhely lyrics A hegedűn eljátszott kesergő igazán hűen tükrözte a cigány hős életútját, és halála utáni eseményeket is. Mint ismert, a MÁV első körben megtiltotta, hogy az épület falára elhelyezzék az emléktáblát, mondván Puczi Béla nem volt a MÁV alkalmazottja. Végül is sikerült rávenni az illetékeseket, így ma, 2017. december 10-én végre méltó (? ) emléket állítottak annak az embernek, akinek sorsa egy személyben tükrözi az erdélyi magyarság 1990 utáni problémás élethelyzetét. A román hatóságok által üldözött, Magyarországon megvetett menekült, akiből – hogy egy korabeli ügyintézőt idézzünk: "nem kell ide több román cigány, van nekünk is elég", Franciaországban az élet peremén élő, majd ismét Budapesten hajléktalanként túlélő, és így is elmúló Puczi Béla a magyar közöny, érzéketlenség, butaság, a mindannyiunk által jól ismert hivatali packázások, a modern kori magyar feudalizmus áldozata.
Ennek ellenére Párizs ban maradt. Alkalmi munkákból élt. Párizsban utcai lázongásokra került sor, az utcák megteltek rendőrökkel. Egy ellenőrzés alkalmával letartóztatták, és kiutasították az országból. Visszatért Magyarországra, ahol már a reptéren várta a rendőrség. Közölték vele, hogy 30 napon belül el kell hagynia országot. Ezután Magyarországon bujkált, s egy rendőri igazoltatás során értesült arról, hogy már egy éve megkapta a menedékjogot. Ezt követően, az 1990-es évek végétől Magyarországon dolgozott a Roma Sajtóközpontnál. Hajléktalanul, szegénységben halt meg 2009-ben. Elismerései [ szerkesztés] Puczi Béla emléktáblája 2010-ben kapott posztumusz Petőfi emléklap a helytállásért nevű elismerést, melyet Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke adott át özvegyének Barabás Máriának. [2] [3] 2010-ben kapott Kisebbségekért díjat. 2017-ben a Nyugati pályaudvaron emléktáblát avattak tiszteletére.
A főpolgármester a történteket felidézve azt írta: 1990. március 20-án tízezer magyar gyűlt össze Marosvásárhely főterén, hogy békésen igazságot követeljen. Előző nap helyi lakosokból álló felbőszített tömeg támadt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházára, több magyar és erdélyi származású embert brutálisan megvertek, köztük Sütő András írót is. A tüntetés hírére ismét a magyarokra támadók jelentek meg. A gyermekek és az asszonyok a városháza épületébe menekültek, a férfiak pedig megpróbáltak védekezni a túlerővel szemben. A katonaság körbezárta a várost, de nem segített a bajba jutott magyaroknak. Marosvásárhelyen elszabadult a pokol. A semmiből azonban egyszer csak elhangzott az az azóta már híressé vált kiáltás: "Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok! " Egy újabb csapat jelent meg a főtéren, hogy segítséget nyújtson a felbőszült tömeggel szemben. A vezetőjük Puczi Béla volt, magyar származású, cigány nemzetiségű "bozgor", ahogyan a falujában nevezték, vagyis hazátlan.
Aki erre nem volt hajlandó, azt nagyon megverték. Setét Jenő most emléktéblára gyűjt © Stiller Ákos Három roma kivégzettről tudunk, mondja Joka Daróczi, és tudunk egy olyan romáról is, akit a határon lőttek le, ma sem tudni, hol van eltemetve. Dandos Gyula története is tanulságos: az állami gondozott fiú a nyíregyházi Kossuth-gimnáziumba járt, és a bevonuló szovjet csapatokat próbálta arról informálni röpcédulákkal, hogy a magyarok csak békét akarnak, nem akarnak harcolni. Először átvitték Ukrajnába, ahol rettenetesen összeverték, majd később disszidálni akart, amikor lelőtték az osztrák határon. Joka Daróczi filmjében egy történelemtanár mondja ki, hogy Dandos volt az első diákja a Kossuth-gimnáziumnak, aki beírta magát a történelembe. Ráment az élete a magyarok megmentésére Joka Daróczi szerint ezek a történelmi példák segíthetnek a roma és nem roma magyarok együttélésében, amit a napi politika olyan gyakran problematikussá tesz. A rendező úgy gondolja, ezeknek a példáknak az oktatásba is be kéne kerülniük, a tankönyvekbe, a kerettantervekbe.
Jöjjön Márai Sándor: Ajándék vers. És mégis, ma van, így van, örökké mennyit ad az élet! Csendesen szomszédos, két kérdés, reggelt és délutánt, az alkonyt és egy csillagot, egy fák fültt illatát, egy folyó zöld hullámot, egy emberi szempár visszatérést, egy magányt és egy lármát! Mennyit ad, bármilyen gazdag vagyok, minden napszakban, minden pillanatban! Ajándék ez, csodálatos ajándék. A földig hajolok, úgy köszönöm meg. Köszönjük, hogy megnézted Márai Sándor versét. Mi a véleményed az Ajándék versről? Írd meg kommentbe!
Márai Sándor: Ajándék És mégis, ma is, így is, örökké mennyit ad az élet! Csendesen adja, két kézzel, a reggelt és a délutánt, az alkonyt és a csillagokat, a fák fülledt illatát, a folyó zöld hullámát, egy emberi szempár visszfényét, a magányt és a lármát! Mennyit ad, milyen gazdag vagyok, minden napszakban, minden pillanatban! Ajándék ez, csodálatos ajándék. A földig hajolok, úgy köszönöm meg.
Az író, költő fantasztikus versekkel ajándékozott meg minket, igazán elgondolkodtatók mind. Olvasd el összeállításunkat! Íme Márai Sándor legszebb versei Halotti beszéd Látjátok, feleim, szem' tekkel mik vagyunk Por és hamu vagyunk Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek. Össze tudod még rakni a Margitszigetet?
Kedves Jézuska, ezen a karácsonyon hadd mondjak én is egy vágyat. Nyakkendő nem kell. Meleg nyakbavaló kendő sem kell. S akármilyen különösen hangzik, könyv sem kell, mert annyi van már, hogy öt élet is kevés lenne, míg elolvasom valamennyit. Nem kell semmiféle emberi megoldás, mert valamennyit ismerem már, s még csak azt sem mondom, hogy teljesen reménytelenek az emberi megoldások: éppen csak olyan emberiek. És nem kell pénztárca, sem ezüst cigarettaszipka, nem kell semmi, ami hasznos, sem ami tündöklő és fölösleges. Megvizsgáltam magam, mielőtt ezt a cédulát írni kezdtem. Nem kérek ajándékba semmit, kedves Jézuska, semmit, amit föl lehet venni vagy nyakba lehet kötni, vagy az asztalra lehet állítani. Állólámpa színes ernyővel, egészen különlegesen nem kell, s még sokkal kevésbé mindaz, ami márványból van vagy kristályból, vagy ezüstből. Nem kell nekem semmi hasonló, lemondok az összes krisztkindliről. De ahogy elmentem az utcán, a fényes kirakatok között, egyszerre mégis eszembe jutott néhány vágy ezen a karácsonyon.