A kihajtás időszakára tedd meleg, párás, körülbelül 25°C-os helyre, és a talaját tartsd nedvesen. Ha a növény teljesen kihajtott, fokozatosan szoktasd a hűvösebb szobalevegőhöz. A teljes kihajtástól augusztusig hetente tápoldatozd, és bőségesen öntözd. Ügyelj arra, hogy a leveleit ne érje víz. Párás körülményeket igényel, ezért helyezd kaviccsal töltött, nedves tálcára. A hagymás növény ekhez hasonlóan gyökérgumó formájában kell teleltetni 16-18°C-os hőmérsékletű helyiségben. Ezüstfehér pettyek: szobalián A malajziai esőerdőkből származó szobalián szív alakú levelei kissé féloldalasak, fénytelenek, világos- vagy sötétzöld alapon ezüstfehér pettyezéssel és a levél szélén ezüstös szegélyezéssel. Kemény Levelű Szobanövény. A kis fényigényű kúszó növény amilyen lassan, olyan magasra nő: idősebb korára hajtásai 1, 5 méterre is nyújtózhatnak. A kevés fényért cserébe a szobalián gondozásakor ügyelni kell arra, hogy a talaja mindig nedves legyen. A legjobban a 18-24°C közötti hőmérsékleten érzi magát, és meghálálja, ha kaviccsal töltött, vizes tálcára helyezed, vagy fölé akasztod azt.
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Ügyelj arra, hogy télen csak annyira öntözd, hogy a növény talaja nedves legyen, és ne fázzon meg, különben a levelei megbarnulnak, és a belső levélrozetta rothadásnak indul. Pompázó piros erezet: tarkalevél A közepes víz- és tápanyagigényű növény levelei húsos levélszáron ülnek, formájuk nyílvállú, szív alakú, a levéllemez pergamenszerű. A tarkalevél nem véletlenül kapta a nevét: a növény t a változatos színekben pompázó és mintákkal díszített levelek teszik a lakás egyik legszebb díszévé. A bohókás növény levelei lehetnek zöld alapon piros erezetűek, illetve fehér-krémszínű alapon rózsaszínűek is. A Brazília esőerdeiből származó növény t mérete a 60 centimétert is elérheti. Tartása nem igényel nagy szakértelmet, ám néhány dologra érdemes figyelned, ha azt szeretnéd, hogy jól érezze magát. A színpompás eredmény érdekében februárban vedd ki a cserépből úgy, hogy az egészséges gyökérgumókat meghagyod. Ha gumók oszthatók, akkor kettesével-hármasával rakd külön cserépbe, lehetőleg jó tőzeges, humuszos virágföldbe.
Miután a fenyegetés megszűnik, 20-60 percet vesz igénybe személytől függően, amíg a szervezet visszatér az izgalom előtti szintre. Bár napjainkban már nem kell attól rettegni, hogy a bokor mögül ránk támad egy kardfogú tigris, de hasonló reakciót válthat ki akár egy munkahelyi vagy kapcsolati konfliktus, netán egy iskolai felelés, amire nem készültünk fel. Ezért fontos az üss vagy fuss reakció Az üss vagy fuss reakció kritikus szerepet játszik abban, hogyan kezeljük a környezetünkben tapasztalható váratlan stresszt. Amikor veszélyben vagyunk, ez a reakció felkészíti a testet a harcra vagy a menekülésre. Ha testet cselekvésre ösztönzi, akkor átlag feletti teljesítményre is képesek lehetünk a felszabaduló hormonok hatására. Olyan erővel áraszt el, hogy nagy eséllyel hatékonyan megbirkózunk a fenyegetéssel még akkor is, ha látszólag kicsi rá az esély. Ez a fajta stressz segíthet abban, hogy jobban teljesítsünk olyan helyzetekben, amikor nyomás alatt vagyunk, például a munkahelyen vagy az iskolában, vagy hogy az átlagosnál nagyobb kockázatot vállaljunk.
Egyre nő benned a feszültség, hiszen bármelyik pillanatban eldőlhet, védekezned, vagy inkább menekülnöd kell a támadó elől. Ezt nevezik "üss vagy fuss" reakciónak. Bármelyiket teszed mindkettő stresszel és fizikai terheléssel jár, amelyhez az energiát a szervezetedben az adrenalin adja. Az adrenalinfüggők tehát keresik a veszélyt és minél meredekebb, kockázatosabb a vállalkozás, annál nagyobb az adrenalinlöket. Ilyenkor ugyanis endorfin is felszabadul, ami állítólag k…va jó érzés. Ahogy a drogoknál is, az agy "jutalmazó központja" élvezetekre és eufóriára törekszik, ez egy olyan lehetséges folyamat, amely felelős a függőségért. Fura világ ez, ahol együtt léteznek a saját árnyékuktól is frászt kapó pánikbetegek és a veszélykeresők. Címkék: embermesék 2018 november 8, csütörtök
Két ellentétes hatású rendszerről van szó, úgy érdemes elképzeni, mint egy mérleg két serpenyőjét; ha az egyik változik, az a másik oldalra is hatással van. A nyugalmi mérés (HRV) kétségtelen, hogy a teljesítménydiagnosztika egyik legkellemesebb fázisa. A szimpatikus idegrendszer stresszhelyzetben kapcsol be. Ilyenkor pulzus és a légzésszám azonnal növekszik, hogy az izmokhoz oxigéndús vért juttasson, hogy "üthessünk, vagy futhassunk", a pupilla pedig kitágul, hogy könnyebben és pontosabban tudjuk érzékelni a környezet. Ez a válaszreakció rendkívül energiaigényes folyamat. Magyarul, a fenti stresszválasz (emelkedett pulzus, szapora légzés) lemeríti az "akksit", amit muszáj feltölteni. Ez pedig a paraszimpatikus idegrendszer feladata. A szimpatikus, "pörgető" hatásokat ellensúlyozandó, a paraszimpatikus rendszer a pihenés, feltöltődés és az emésztés szolgálatában áll. Nyugodt légzés, megfelelő táplálkozás és alvás; ebben segít a paraszimpatikus idegrendszer. A pulzusszám csökken, a légzés lelassul; pihenő üzemmódba kerülünk.