A tbbsgre a 80-90 g-os tojs jellemz. A nemzetkzileg ismert kacsahibridek a pekingi kacsra alapozottak. Baromfitenyésztés Bogenfürst Ferenc, Horn Péter, Sütő Zoltán, Kovácsné Gaál Katalin, Kovács Gellért Kaposvári Egyetem; Pannon Egyetem; Nyugat-Magyarországi Egyetem A kacsa hústermelő képessége A kacsa hústermelő képessége A pekingi kacsa és a pézsmaréce hústermelő képességében meglévő eltérések olyan nagy mértékűek, hogy más-más vágott terméket képviselnek. A mulard kettőjük között helyezkedik el, egyikhez sem hasonlítható, sajátos harmadik termékként. A növekedési jellemzői A házikacsa nagy fiatalkori növekedési erélyt mutat, hét hetes korára kelési tömegének 55-60-szorosára fejlődik. Vágási életkorára - 45-49 nap - kifejlett élőtömegének 75-76%-át (2, 8-3, 5 kg) eléri, amely lényegesen kedvezőbb a brojlerénél (37-41%), valamelyest jobb a lúdénál (72-73%), elmarad azonban a pézsmarécéétől (75-80%). Vágótömegben az ivarok között csekély, mindössze 6-9%-os a különbség. A pézsmaréce lassúbb korai növekedéssel jellemezhető, mellizmai később fejlődnek ki.
Takarmányban nem válogatós, a legsilányabbat is gond nélkül elfogadja. A pekingi kacsa 5 hónapos korára ivarérett, 7 hónapos korára tenyészérett lesz. Jól kötődik, jól honosodik, klimatikus viszonyaink mellett ugyanazokat az eredményeket, vagy annál jobbat is felmutat, mint amit származási helyén produkált. Szervezete szilárd, betegségekkel szembeni ellenállóképessége jó. Ha megfigyeljük a gazdasági termelési eredményeit, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egyik legjobb kacsafajtával állunk szemben. A 3 hetes kacsa átlagsúlya: 75 dkg, a 2 hónapos 2, 5 kg, a 3 és fél hónaposé 3, 5 kg, a hízóképesség 20 nap alatt 1-1, 5 kg, a tolltermelése egy tépésre 70 gramm, vágás után, teljesen megkopasztva 200 gramm. További kacsafajták A pézsmakacsa A házikacsától eltérő fajba tartozik. Erre utal különleges színe és hangja is. Ha valaki kacsamáj tenyésztésre szakosodik, ezt a fajtát ajánljuk, ugyanis a kacsa tömése által több mint 1 kg-os májat is elérhetünk. Érdekessége azonban, hogy a más fajtákkal való keresztezés által az utódik nem termékenyek, de hústermelésre nagyon is ajánlottak.
A zsírszövet alakulását illetően a pézsmarécét a többiekhez képest nagyobb abdominális zsírarány jellemzi (2, 5-4, 0%). Ugyanakkor a pekinginél található a legbőségesebb bőr alatti zsírlerakódás, amely a madár eredeti környezetében a hideghez való alkalmazkodás eredménye. A mulard soványabb, egyszersmind húsosabb madár mindkét szülőjénél. Ezt támasztja alá a 65. és a 66. A kacsák zsírképzése a víziszárnyasokra általában jellemző sajátosságokat mutat. A hideg elleni védelemre, már egészen fiatal korban, jelentős méretű zsírréteget képez a bőr alatti kötőszövetben. A bőr és az alatta kialakult zsír aránya a 4-5. héten a legmagasabb, a vágóérettséghez közeledve csökken. A korán kialakult zsírréteg tehát alig változik, miközben az izomzat - elsősorban a mellhús - alárakódik. A tyúkfélékhez képest a zsírosodásban tehát két markáns eltérés látható: a zsír nem a hasüregben, hanem elsősorban a bőr alatt deponálódik és az életkorral - általában a vágóérettségig - aránya javul. Pekingi Kacsa Klasszikus gazdasgi fajta.
Ebben az esetben a baromfi folyamatosan figyelemmel kíséri a helyiség egészségügyi állapotait, a páratartalmat, a fényt és a szellőzést, valamint a madár megjelenését. A rosszindulatú, lassú, elutasító vagy megcsonkított kacsajegyeket haladéktalanul szabadon kell hagyni a többi állománytól. A legnagyobb figyelmet kell fordítani a pekingi kacsák etetésére az élet első óráiból. Az első étkezés a kicsiknek vár, amikor kiszáradnak egy kicsit. Ekkor a ducklings nedves finomra őrölt gabonaszemeket, pörkölőket, zsírmentes túrót táplálja. A madár tejtermékeket, aprított kemény tojást ad. Néhány nappal később a pekingi kacsa étrendje lédús zöldeket tartalmaz. Ez lehet: forralt csalán; pitypang; lóhere; lucerna; kerti borsó zöldje. A kacsa nagyon szereti a káposzta leveleket, sárgarépa tetejét. Annak érdekében, hogy a táplálékot az élelmiszerben élelmiszerek, akkor adjunk hozzá egy kis főtt zúzott burgonyát. És hogy megfeleljen az ásványkincsek igényeinek: kréta; szitált fa hamu; aprított héj. A menüben egy kis sört, kagylót és kavicsot tartalmaz.
Ez a kis "légtartály" teljes fejlettségét általában egy év alatt eléri. Némakacsa és pézsmaréce A háziasított pézsmakacsánál több alap és rejtett szín található: fehér, barna, fekete, kék, bronz, levendula, krém, gyöngy. Homozigóta szín variáció esetén még előjöhet ezüst, lila, buff szín változat. Egy színváltozaton belül több mutáció is létezik, amely eredményeként vannak sötétebb, világosabb, vagy más árnyalatú színek. A felsorolt színeken kívül még több ismeretlen rejtett színt lehet létre hozni megfelelő színű egyedek tartásával. A színváltozatoknál tovább megkülönböztetünk fehér fejű, az egyed színével egyező változatot és az úgynevezett grizzly fejszínt, amikor a fej színes, de fehér tollakkal van cirkázva. Milyen fajták léteznek? Ezek nem összetévesztendők a tarkasággal. A mintázatoknál a legismertebb a duclair mintázat. Itt a szárny, a fartoll és a fej színes, a többi toll pedig fehér. Továbbá ismert mintázat még a sávozottság. Ezeket sokan tévesen kendermagosnak nevezik. Ezen mintázatok minden színnél megjelenhetnek.
Hogyan neveljük fel a kiskacsákat? A kiskacsákat tyúk vagy pulykakotlóval, illetve mesterségesen nevelhetjük fel. A kiskacsák nevelése seokkal könnyebb, mint a naposcsirkéké, mert élelmesebbek, a betegségek iránt kevésbé fogékonyak. A kiskacsák a meleg iránt sem olyan érzékenyek, csupán a száraz alomanyagról kell gondoskodnunk. Ez azonban nem könnyű feladat, mert az itató edényből állandóan kifröcskölik a vizet. A kiskacsák 3 hetes korukig vízfürdőt nem igényelnek és nem is célszerű őket vízre engedni. A kiskacsákat pépes ételekkel etetjük. A keverékbe az első héten főtt tojást adunk, 10 kiskacsára számíthatunk egy tojást. A második héttől kezdve minél több apróra szecskázott zöldeleséget keverünk a darák közé. A keveréket fölözött tejjel nedvesíthetjük. Kívánatos a kacsákat naponta legalább 5-6-szor etetni. Ezt fokozatosan csökkentjük, majd a 12 hetes kor után a napi 3-szori etetés is elegendő lesz. Általában ugyanazt a keveréket adjuk, mint a kiscsibéknek. A fehérjedús takarmányok etetését igen meghálálják, mert így gyorsan fognak felnőni.
Mint a Ducati, csak feleannyiért - Aprilia RSV 1000 Factory olvasói teszt 2010. április 10., szombat, 12:21 Négyhengeres versenymotorjának megjelenése előtt a V2-es RSV Factory számított az Aprilia-kínálat csúcsának. Ez volt az a motor, amelyből nem spóroltak ki semmit az olaszok, ami az árcédulán is meglátszott, cserébe viszont az akkori technika csúcsát kapták azok a szerencsések, akik megengedhették maguknak. Egy ilyen mázlista számol be a saját motorjával szerzett tapasztalatairól. Aprilia rsv 1000 teszt 2. Nem sok ilyen Apriliát látni az utakon (Még több kép az Apriliáról a galériában, kattintson a képre! ) A szaksajtó áradozása ellenére nagy hátrányból indult nálam az Aprilia RSV Factory, ugyanis egy Ducati 999S helyére érkezett, amelyet ráadásul imádtam. Külsőre eleinte sokkal jobban tetszett a Ducati (tudom, hogy ezzel kisebbségben vagyok), de az RSV formáját is nagyon megszerettem az elmúlt három év alatt, amióta jó barátságban vagyunk. Most tartok ott, hogy ugyannyit mentem az RSV-vel, mint a Ducati 999-essel, így teljesen megalapozottan mondhatom: nem bántam meg a cserét.
A Tigcraft egy japán cég, amely akkoriban még kizárólag Apriliákra gyártott kipufogókat (azóta már a japánokat is célba vették), mégpedig az Akrát megszégyenítő minőségben. Még az összekötő cső is titániumból készült, szelvényezett hegesztéssel. A hangja pedig össze sem hasonlítható az Akrával; a 60 milliméteres nyíláson a MotoGP-motorokhoz eléggé hasonló hangok törnek elő. Motoros népítélet - Aprilia - Rsv 1000 1998 (998). Aki hallotta már a motoromat nyílt napon, az tudja, miről beszélek, aki nem, az hallgassa meg a videón! Egy kis ízelítő, milyen hangja van az új kipufogókkal Lehet, hogy nagyképűnek hangzik, de tapasztalatból írom, hogy a japán motorosok többségének kevéssé érthető a visszajelzés fogalma. A minőségi futóműnek és váznak köszönhetően az Aprilia szorgosan jelzi a legkisebb változást is, ami a kerekek alatt történik. Nem kendőz el semmit, nem hiteti el a motorossal, hogy jobb, mint amilyen valójában. Ha valamit elszúrsz, akkor kisegít a bajból (fék, futómű és kormány-lengéscsillapító), de attól még érezni fogod, hogy nem jól csinálod.
Szóval fékezni jó dolog az Apriliával, és ez már négy kör alatt is ki tud jönni, mert a célegyenes végén sok a menekülőútban jelentkező tartalék, így lehet játszani. A jósághoz még az is kell, hogy a csúszókuplung is nagyon finom szerkezet lett: az RSV4-gyel csak az nem utazik keresztbe a féktávokon, aki nem akar, vagy nem mer, vagy nem tudja elképzelni magáról, hogy tudna. Három gyújtástérkép közül választhatunk a Mode gombbal Az extralehetőségek végére ott van, hogy itt is lehet injektortérképet választani. Road, Sport, Track, mi csak az utolsót használtuk. A sport ettől annyiban különbözik, hogy az első három sebességi fokozatban nem adja oda a teljes teljesítményt, van tehát egyfajta preventív szerepe a korai halálozás ellen. A Road pedig 140 lovasra butítja az erőforrást. Közúti használatra kifejezetten a Roadot ajánlják, nem mintha 140 lóerővel ne lehetne majdnem ugyanolyan könnyen bajt csinálni, mint a 180-nal. Mint a Ducati, csak feleannyiért - Aprilia RSV 1000 Factory olvasói teszt. A lineáris erőleadás, meg a hátba nem rúgás is segít valamicskét, hogy miközben a rögzítőfékkel parkoló Kamaz platója felé ugrunk teret, ne azt mondjuk magunkban, hogy hűazannya, de megy, hanem azt, hogy meg kéne majd állni.