Turizmus-vendéglátás, gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, gazdaságinformatikus, pénzügy és számvitel - ezek idén a legnépszerűbb szakok a Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE). © túry A BGE vette fel idén a legtöbb gazdaságtudományi szakos hallgatót az országban. 2018 szeptemberétől 5 846 elsőéves kezdheti meg tanulmányait az egyetemen. Bge turizmus vendéglátás tantárgyak. Tavaly az általános felvételin 5 143-an kerültek be a képzésekre, így az idén 14 százalékkal több az újonnan felvett hallgatók száma. A jelentkezők többsége a turizmus-vendéglátás, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a gazdaságinformatikus, valamint a pénzügy és számvitel alapképzési szakokat jelölte meg. Az állami ösztöndíjasként bekerült hallgatók száma és aránya is növekedett. 2018-ban a felvett hallgatók több mint fele állami ösztöndíjasként kezdi majd meg tanulmányait az egyetemen. Minden fontos infó a pótfelvételiről: határidők, feltételek és ponthatárok Mikor hirdetik meg a képzéseket, hogyan lehet jelentkezni és mikor derülnek ki a ponthatárok?
* A "zászlórúd" vége * A Preussag csalódott Vendéglátás * Hogyan menedzselik az étterem-tulajdonosok a stratégiai kockázatot Szálláshely * A szállodai befektetések hatékonyságának növelése * A szállodai finanszírozási költségek becslésének pontosítása * A fejlődő timeshare-ágazat fontosabb kérdései * Kicsi a bors, de erős? * Városi apartmanházak * Fenntarthatóság a szállodaiparban * Idegenforgalom a Svájci Nemzeti Parkban – újabb esély a régió számára? * A nemzeti parkok hasznosítása * A regionális felosztás megvalósításának problémája és kilátásai Tirol plédáján * Márkamenedzsment az alpesi turizmusban: szükség van-e a célterületek regionális felosztására?
Intézményi vizsgák sajátos követelményei A gyakorlati vizsgák követelményeire vonatkozóan információ közvetlenül az Intézménytől kérhető. Csatolandó dokumentumok A jelentkezéshez szükséges benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos általános információk megtalálhatók a Tájékoztató 3. fejezetében.
Mi lehetett ennek az oka? Egyrészt az, hogy a füredi fürdő nem tudta hozni azt a színvonalat, amit a nevesebb csehországi és ausztriai fürdők képviseltek. Erről Széchenyi például így írt: "Szinte semmiben sem létezik Füreden azon csín, azon falusi csend, azon kényelem, azon minden fesznélküliség és még is mindenek fölött Hiedelem, mely más, kivált külföldi fürdő- és borvíz-helyeket oly magához vonzó bájerővel ruház fel, hogy mind a már sokat élvezett, mind a még sokat élvezni akaró […] nagy számban tódul beléjük. " Nyaralók Balatonfüreden, 1895 (Forrás: Fortepan / Kiss László) Ennek következtében sokszor a magyarok is inkább valamelyik külföldi fürdőbe mentek magukat kezeltetni és mellőzték Balatonfüredet. Füredi szénsavas források. Ez persze nem jelenti azt, hogy Balatonfüred színvonaltalan lett volna, egyszerűen csak azt, hogy nem lógott ki a hasonló csehországi és ausztriai intézmények középmezőnyéből. Ennek megfelelően, aki pl. a királyi család tagjaival akart egy helyen üdülni, az is külföldi helyszíneket keresett magának.
A mi népünk sehol sem szereti a fürdőzést, ebben a tekintetben a kínaiakhoz hasonlít… …A modern kor a test tisztántartását az egészség megóvására nélkülözhetetlennek tartja s azért a fürdés szokása mind jobban és jobban terjed a nép között is. Azt láttam, hogy a nők igen gyakran mossák a lábukat a patakban vagy a Balatonban, de nem csoda, hisz mezítláb járnak és dolgoznak s a sáros lábat csúnyának, visszataszítónak tartják. Hogy a Balaton vizében való fürdésnek a tisztálkodáson kívül van-e valami testedző, vagy ideggyógyító hatása, azt megmondani nem az én dolgom… Fotó: échy László … A Balaton mellett van két gyógyító forrásunk is. Balatonfured savanyúvíz hatása. H1 xenon szett Féltengely vezető csapágy
Balatonfüreden már évszázadokkal ezelőtt észrevették, hogy a helyi forrás savanyú vize jótékony hatással van az emberi szervezetre. Először csak gyomor-és epebántalmak enyhítésére használták, később jöttek rá, hogy fürdőkúraként a szívbántalmak kezelésére is alkalmas. Balatonfüredet 1772-be hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánították, innentől kezdve sok gyógyulni vágyó célpontja lett. Ezért is jött ide a világhírű bengáli hindu költő, Rabindranath Tagore, akit itt kezeltek szívbetegsége miatt. Hálája jeléül ültette az első fát a Gyógy parkban. Balatonfüredi savanyúvíz hatása a májra. Egészen a huszadik századig három szénsavas forrást ismeretek: az Őskút vagy Fürdőforrást, ami a mai Szívkórház épülete alatt van, a Kossuth Lajos-forrást, ezt főleg ivókúrára használták, és a Savós forrást, ami a kórház épülete előtt található, s melynek vizét juhtúróval keverve fogyasztották. Manapság a leghíresebb forráshelye a Szívkórház előtti Kossuth-kút, amelyből bárki hozzájuthat az értékes vízhez. Ásványianyag tartalma jelentős: kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonátos, szulfátos típusú, szabad szén-dioxid-tartalmú.
Persze az öreg palócról tudni kell azt is, hogy nem rajongott a fürdőkért, mivel az orvosa büntetésének tartotta, amit azért kapott, mert megint túlzásba vitte az evést, meg a pöfékelést. Ugyan a fürdőzéshez kapcsolódó gyógyvízivással soha nem tudott megbarátkozni, főleg az azt megelőző reggeli sorban állás miatt, de a fürdőket körül lengő társasági életet azért hamar megkedvelte. Ez természetes is volt, hiszen a korszak legnépszerűbb fürdőiben a társadalmi elit is gyakran megfordult, így kitűnő helyszínekként szolgáltak ezek a kapcsolatépítésre, vagy csak a nagy társasági adomázgatásra, amit Mikszáth különösen kedvelt. Emiatt is volt a fürdők kedvelt olvasmánya a kurlista, ami az intézményt meglátogató vendégek névsorát közölte. Ebben lehetett csemegézni, hogy melyik királyi főherceg, gróf, vagy báró érkezett meg épp a fürdőbe és lehetett keresni a kegyeit, vagy botrányra és pletykára éhesen várni az időszakos fürdőlapok megjelenéseit. Kossuth Lajos-forrás ivócsarnoka, Balatonfüred - funiQ. Merthogy ilyenek is voltak, ezeket általában az épp szabadságukat gyógykezeléssel töltő újságírók szerkesztették és a jelesebb társasági események épp úgy helyt kaptak a hasábjaikon, mint a szerelmi botrányok és az ezeket menetrendszerűen követő párbajok.
Ezt Bél Mátyás 1731-es feljegyzéséből lehet tudni, amikor Füreden járt és külön is kitért a településen lévő szénsavas forrásokra. Megemlíti, hogy van olyan kút, aminek a vizét inkább ivásra használják, mert "hígabb", kellemesebb az íze. Egy másikat viszont inkább fürdésre, mert ízre kevésbé kellemes és a magasabb a szénsavtartalma. Balatonfüredi savanyúvíz hatása a bőrre. "Ehhez a kúthoz egy kis épületet is hozzászerkesztettek, melyben fürdés céljaira a vizet melegítik és akik használni akarják, azoknak kimérik" – írja Bél Mátyás, aki megemlíti, hogy annak idején – tehát az 1700-as években (! ) – tömegeket vonzott a szénsavas fürdő- és ivókúra lehetősége. Arról, hogy a szénsavas fürdőknek milyen hatása van kádfürdő formájában, ide kattintva olvashat. Fotók forrása: Fortepan / a felső kép az Állami Szívkórházról 1963-ban, az alsó kép a Kossuth Lajos-forrásról 1954-ben készült.