A feldolgozott (vagy feldolgozásra váró) szövegek köre: • kötetek, • kötetben meg nem jelent folyóiratközlések, • (indokolt esetben) kéziratok, • (az életmű szempontjából fontos) műfordítások. A szövegek feldolgozása, szükség szerinti kritikai kiadás igényű javítása a tagokkal és/vagy az általuk megnevezett irodalmi szakértőkkel folyamatos együttműködésben zajlik. Ennek köszönhetően a honlapon publikált szövegek megbízható, az eredeti, nyomtatásban megjelent változatnál is pontosabb kiadást jelentenek. A tagok életrajza, bibliográfiája, másodlagos bibliográfiája, a róluk szóló digitalizált szövegek a szerzőkkel/irodalmi szakértőkkel való egyeztetés mellett kerülnek közreadásra és rendszeres frissítésre. A Digitális Irodalmi Akadémia története: 1998 tavaszán jött létre, küldetése a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak átmentése a digitális korba, értékeinek megőrzésével, közvetítésével és népszerűsítésével. Az Akadémia fenntartásával a kulturális kormányzat folyamatos anyagi támogatást nyújt a magyar irodalom legkiválóbb alkotói számára írói, költői, irodalomelméleti tevékenységük folytatásához, újabb alkotások létrehozásához.
A könyvek digitalizációja után zajlik a kötetben nem publikált, de a szerző által fontosnak ítélt írások, indokolt esetben kéziratok és az egyes életművek szempontjából fontos műfordítások megjelentetése. A lassúság egyik oka, hogy a DIA szövegkritikai alapossággal digitalizál, másik oka a technológiai váltás, az SGML fájlokról áttértek az XHTML formátumra. [2] Története [ szerkesztés] A DIA ötletgazdája Török András, az NKA 1994 és 1998 közötti elnöke volt. Az elképzelés véglegesítésében 1997 júniusa és 1998 tavasza között részt vett Magyar Bálint akkori oktatási miniszter is. [3] Az NKA kezdeményezésére 1998 tavaszán a Petőfi Irodalmi Múzeum - Magyar Irodalom Háza a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával egy "virtuális nemzeti intézmény", a Digitális Irodalmi Akadémia (a korábbi tervek szerint Digitális Halhatatlanok Program) alapítását kezdeményezte a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatában. A Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága 1998. április 6-ával a pályázatot elfogadta.
A tagság feltételei: 1998-ig Kossuth-díj, illetve Magyarország Babérkoszorúja díj (ez csak az induláskor volt megkötés), a Magyar Irodalom Házával kötött szerződésben felhasználási jog biztosítása a teljes addigi írásban publikált életmű, illetve a szerződésben megjelölt határidőig írásban publikálandó valamennyi mű korlátlan digitális közzétételére, azzal megkötéssel, hogy szerzői jogaikat más vonatkozásokban maradéktalanul megtartják, részvétel az éves tagválasztó gyűlésen. A szerződés értelmében az írókat évente emelkedő, a mindenkori minimálbér négyszereséhez közeli havi összeg illeti meg. Korábban a tagsággal egyéb költségtérítés is járt, így Internet -előfizetés, előfizetés egy (tetszőleges, magyar nyelvű) napilapra és négy (tetszőleges, magyar nyelvű) irodalmi folyóiratra. Az Akadémia megfesteti a tagok portréját egy általuk kiválasztott festőművésszel, s azt a Petőfi Irodalmi Múzeumban elhelyezi ( elérhetőség). A DIA-szerzők könyvtára a többszöri publikációkat kivonva mintegy 1300 kötetre rúg, amiből 1200 már kint van a honlapon (2008 ősze).
... A tanyát már régen elhagyták, ismeretlen vidéken döcögött velük a teherautó. Kondor Ábris annyit tudott megállapítani, hogy a nap a tanya felől kelt fel, és majd a tenger felé – ahová igyekeznek – fog lenyugodni. Amíg ezt tisztázta, egyre jobban úgy próbált tájékozódni, mintha otthon lenne. Napok óta tart már ez. Sokszor azon veszi észre magát, hogy amit lát, azt az otthoni dolgokkal próbálja behelyettesíteni. "Mert otthon: a Kraszna felől jön a nap. A temető mögött nyugszik le. S tényleg, hát… Csak most jövök rá, hogy a halottak mind arccal napkelte felé... Tovább
Forrás: PIM
A völgy ismét meredekebbé válik. Egy helyen átkelünk a Cuhán és a vasúton, majd újból sziklás, meredek völgyrészletbe érkezünk. A Cuhán ismét átkelve érjük el a P □ elágazását. Innen, az egyre inkább kinyíló völgyben, benőtt szekérúton folytatjuk utunkat. A Szesztra-hegy alatt elhaladva érjük el Kardosrét települést. A keresztben futó földútra kiérve azon jobbra fordulunk (balra Kardosrét érhető el, buszmegálló, kápolna, tavasztól őszig étterem). Porva - Térkép. A P sáv jelzést követve fordulunk Zirc irányába, egyenesen a Walla-Ányos grófi sírkert érhető el. A szennyvíztisztító telepét megkerülve, aszfaltos úton, az Alkotmány utcán egyenesen, végén kicsit emelkedve érünk a város központi terére, a Rákóczi térre.
Győr felől érkezve az épület a jobb oldalon van. szabop elfogadott hozzászólás 5373 2008. 16. 13:18. 25 Félalagút:) elfogadott hozzászólás 5371 2008. 16. 13:17. 29 Egy másik alagút elfogadott hozzászólás 5370 2008. 00 Az egyik alagút elfogadott hozzászólás 5369 2008. 16. 13:16. 33 Varázslatos vidék elfogadott hozzászólás 5357 2008. 16. 13:08. 38 Beérve Vinyére.. Szabó László elfogadott hozzászólás 4024 2008. 04. 30. 21:33. 16 A veszprémi személy Vinye megállóhelyen, 2008. április 5-én. elfogadott hozzászólás 4022 2008. 30. 21:23. 56 A veszprémi személy a Cuha-völgyi viadukton, 2008. Vinye-Csesznek -Porva Csesznek | Mentett útvonalak,túraútvonalak,turistautak.. április 6-án. Istvan elfogadott hozzászólás 2955 2008. 20. 22:35. 41 4 kep Meretei János elfogadott hozzászólás 1832 2007. 27. 11:58. 43 Természetjáró vagyok, igy sokat túrázom ezen a szép helyen. Nagyon sajnálom, hogy a MÁV ennyire elhanyagolja ezt a festői vasútvonalat! A vinyei kis vasutépület lebontása nagy ötelet volt! ( Gyerekkoromban még vettünk itt jegyet, fütött váróterem és kút is volt! ) Ma sajnos szemétdomb.
Egy időben az Esterházy család birtoka volt, erre azonban ma már semmi sem emlékeztet - azon ritka helyeink egyike, ahol láthatóan az erdő nyugalmát kereső turizmus a meghatározó. Vinyét a S jelzésű turistaúton hagyjuk el keleti irányban, rövidesen mellőzzük a Kőpince-barlang 14 méter hosszú üregét - a kemény mészkőből az erózió kipusztította a puhább, betelepült kőzeteket, így keletkezett a kis járat. Fölfelé egy víz oldotta kürtő tör a felszínre. Vissza Csesznekre Utunk jellegtelen, szétzilált erdőfoltokon át emelkedik, majd éles balkanyar után kijut egy tágas szántó szélére. A jelzés itt lényegében elvész - valójában egy bozótos, benövényesült sávra tér, melyet kihívás megtalálni, és bosszantó végigjárni. Porva csesznek vinyl records. Érdemes inkább a szántó széli földutat követni, a túlvégén derékszögben jobbra fordulni, így visszajutunk a turistaút - már járható - szakaszára. Hosszan hullámoznak a bakonyi lankák, az erdős hátak alatt művelt területek mozaikja foglalja el a fennsíki terepet. Az utolsó kilométereket ismét erdőben tesszük meg: szép, középkorú szálbükkös peremén vezet a Dornyay Béláról, a Bakony első turistakalauzának szerzőjéről elnevezett turistaút.
Csesznek, Suttony buszmegálló (284 m) Koordináták: DD 47. 353803, 17. 873441 DMS 47°21'13. 7"N 17°52'24. 4"E UTM 33T 717001 5248486 w3w ///jtó Itiner A suttonyi buszmegállótól a Z jelzésen indulunk útnak a faluval ellentétes irányban. Áttérünk a S jelzés bal oldali ágára, amit egészen a Cuha-völgyig követünk. A Cuha-völgyben jobbra fordulunk a P jelzésre, amin Vinyéig gyalogolunk. Vinyétől a S jelzésen indulunk Csesznek felé. Az út végén ismerős szakaszon, a Z jelzésen érkezünk a felüljáróhoz, ahol a buszmegálló van. A túráról részletesen Át a Cuha-völgybe Cseszneknek hátat fordítva, a Z után a S jelzésen kezdünk kapaszkodni a kis platók közti völgyben, hogy a Cuha-patak irányába eredjünk. A Bakony medencéiben szétteregetett poranyag eleme, a lösz a jégkorszaki szelek hírmondója. Egy alagútszerű löszmélyút-szakasz után érintjük a fatelepet, majd élesen balra elhagyva az erdei utat a sűrűbe fordít a jelzés. Az emelkedő nem tartogat különösebb izgalmakat. Porva csesznek vince vaughn. Villanyvezeték alá szegődünk, és sűrű, marasztaló bozót kísér mindkét oldalon - nyáron itt jól jön a hosszúnadrág a derékig érő csalán miatt.