Vissza Hogyan nyugtassuk meg a lábunkat? A nyugtalan láb szindróma az egyik fő oka az alvászavaroknak A nyugtalan láb szindrómát már 1685-ben leírták, és azóta is gyötri az emberiséget. A páciensek - akiknek a hatvan százaléka nő - arra panaszkodnak, hogy a lábuk húzódik, feszül, zsibbad, de néha fáj is. Mindenképpen kellemetlen tüneteket tapasztalnak, főként akkor, amikor pihenni akarnának, így főleg este és éjszaka. Ezzel a betegség az alvászavarok egyik gyakori okának számít. Néha a kéz és a kar is érintett. A páciens ellenállhatatlan késztetést érez arra, hogy mozogjon vagy az izmait megfeszítse, miáltal átmenetileg enyhülés érhető el. A diagnózis viszonylag egyszerű lenne, négy kérdésre kell választ kapni. 1. Tapasztal-e kellemetlen érzéseket a lábában (esetleg a karjában), amely erősen arra ösztönzi, hogy mozgassa? 2. A tünetek nyugalmi állapotban lépnek-e fel, illetve ilyenkor rosszabbodnak-e? Nyugtalan láb szindróma tünetei, kezelése és megelőzése. 3. Javulnak-e a tünetei mozgásra? 4. Erősödnek-e a tünetek este és/vagy éjszaka? Ha a páciens mind a négy kérdésre igennel válaszol, akkor nagy valószínűséggel nyugtalan láb szindrómában szenved.
A koffein, az alkohol és a nikotin elhagyása A Kentuckyi Egyetem szakértői szerint az alkohol, a koffein és a nikotin elkerülése enyhítheti a tüneteket. Elegendő folsav bevitele Egy az Alternative Medicine Review című szaklapban megjelent elemzés szerint egyeseknél az alacsony folsavszint is hozzájárul az RLS-hez, és e B-vitamin szintjének normalizálása segíthet az állapoton. Naponta nagyjából 400 mikrogramm folsavat kell bevinni a szervezetbe olyan ételekkel, mint a levélzöldségek, a vitaminozott gabonapelyhek, a lencse vagy a csicseriborsó. Nyugtalan láb szindróma gyógyitása gyogyitasa gyogynoevennyel. Ehhez elég elfogyasztania 100 gramm lencsét vagy babot, 80 gramm főtt brokkolit és 2, 5 deciliter narancslevet. Ropinirol és pramipexol A pramipexol dopaminagonista szer hatásával foglalkozó hét vizsgálatot elemezve a kutatók megállapították, hogy az RLS-ben szenvedő betegek 60 százaléka szerint a vizsgálat első hónapjában 50 százalékkal enyhültek a tünetek – de sajnos a placebót szedő önkéntesek 42 százaléka is ugyanezt mondta. A ropinirollal végzett vizsgálatok hasonló eredményeket adtak.
Petőfi nemesi őseiről mai ismereteink szerint nem maradtak fenn dokumentumok, a nemesi igazolásokról sem; de hagyományosan ott élt a családban a nemesi származás tudata. A világviszonylatban legismertebb magyar költő, Petőfi Sándor 1823. január 1-jén Kiskőrösön született. Édesapja hentes- és mészárosként a megye egész területét bejárta, így környékünk Petőfi-emlékekben igen gazdag. A költő szülővárosában, Kiskőrösön sikerült eredeti állapotában megőrizni és autentikusan berendezni a Szülőházat, létrehozni egy Európa-szerte is különleges műfordítói szoborparkot, egy színvonalas irodalmi múzeumot, melynek része egy kisgaléria is. A szülőház a XVIII. században épült, első szobája a család bútorait őrzi, nyitott kéményes konyhája korabeli edényekkel van felszerelve, az udvari terem a kiskőrösi tartózkodás és a keresztelés relikviáit, dokumentumait mutatja be. A szülőház udvarán ma is látható a jégverem, és itt áll a világ első köztéri Petőfi-szobra is. Az 1780 körül épült háromosztatú, középpadkás, vert falú, nádfedeles népi műemlék, Petőfi Sándor szülőháza 1880 óta tekinthető meg belülről, akkor nyitotta meg a Magyar Írók és Művészek Társasága nevében Jókai Mór.
Nem véletlen, hogy az újévvel összekötve szimbolikus erejűvé formálta saját születésnapját. Miközben életének majdnem minden napja alaposan nyomon követhető, épp születésének és halálának körülményei között sok a bizonytalanság. Ez pedig nagyban befolyásolta kultuszának alakulását. Margócsy István megfogalmazásában: "Íme a mítosz alapja: itt áll előttünk a hős, akinek csak kezdete és vége tűnik el a homályban! " A cikk Kerényi Ferenc kutatásainak felhasználásával készült. Petőfi Sándor számára egész életében kitüntetett jelentőségű volt Szilveszter éjszakája és Újév napja. Annál is inkább, mivel a nyilvánosság előtt rendszerint 1823. január 1-jén születettnek vallotta magát. Az oly gyakran emlegetett szülőhely-vita (Kiskőrös mellett Szabadszállás és Kiskunfélegyháza is "vetélkedett" Petőfiért) mellett azonban születésének időpontja is érdekes. A polgári anyakönyvvezetés (1895) bevezetése előtt született emberek esetében ugyanis igen nehéz tűpontossággal meghatározni a születés időpontját, mivel a felekezeti anyakönyvekben általában csak a keresztelés dátumát találhatjuk meg.
Az egyik a Szarvas-fogadó. Ez a nevét állítólag akkor kapta, mikor épült: a helyiek rácsodálkoztak, micsoda szarvak vannak a tetején, s aztán így kezdték hívni maguk közt. A másik az úgynevezett Koporsó, aminek a gúnynevét megint csak nem nehéz megfejteni, elég csak ránézni. Ez a kifejezetten menő, eredeti formájú épület 1966-ban épült, és állítólag az ország első szövetkezeti áruháza volt. Ahogy akkoriban írtak róla az újságok, ez volt az önkiválasztó áruház, vagyis nem kellett kérni a termékeket az eladóktól, hanem mindenki belerakhatta azokat a kosarába. Belül szép mozaik díszíti, Bugyil Ferenc Almaszedőkje, de a szembe levő irodaházon is van egy gyönyörűség: a Nap dicsőítése. Egy hatalmas, hét méter széles, három és fél méter magas alkotás, a Szegeden született Túry Mária munkája. Minden, amiről eddig szó esett, a Petőfi Sándor téren van. Kiskőrösön ugyanis, szinte minden Petőfiről szól. Még a már emlegetett Talajvízszintjelzőhöz is tartozik egy idézet a költőtől. Nem csoda, hiszen ebben a városban született, egy sarokra innen, a Koporsó túloldalán.
A témában több előadást is tartottam, tevékenységemre felfigyelt dr. Sipos Lajos professzor, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság akkori elnöke, megkért, foglalkozzam mélyrehatóbban a témával. Így született meg a Petőfi szabadszállási születéshelyét taglaló első kötetem – mondta el a Molnár Péterné. – A költő születési helyeként nyolc helyet jegyez be az irodalom, melyből érzékelhető a bizonytalanság. Az 1822. év decemberétől az 1823. január elsejéig több dátum is szerepel Petőfi Sándor születési időpontjaként, amely adódik a különböző év, hónap, nap, óra megjelöléséből. Könyvem első részében ezeket a forrásokat és az erre vonatkozó álláspontokat tárom az olvasó elé. A másodikba Petőfi azon levelei és a korabeli újságokban megjelent cikkei kerültek, melyek a követválasztás idejében íródtak. A dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy a költő a Kiskunságot tekinti szülőhelyének. Amennyiben Kiskunfélegyháza vagy Kiskőrös lett volna szülőhelye, akkor nem Szabadszálláson, a harmadik kiskunsági kerületben jelöltette volna magát.
2022. máj 15. 7:45 Babi néni, a leszármazott, a Petőfi szülőházának emlékére állított táblánál / Fotó: Grnák László Jövőre ünnepeljük nemzeti hősünk, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját. Mind a mai napig legendák övezik a költő születésének és halálának körülményeit, egy azonban biztos: bár életének kezdete és vége vitatott, a kettő között a magyar irodalom és történelem egyik legnagyobb zsenije élt. A közelgő évforduló kapcsán az Országgyűlés Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánította a 2022-es és 2023-as esztendőt. Ebben az időszakban Bács-Kiskun megyében kiemelt figyelmet kapnak a költő születéséhez kapcsolódó események. Szabadszálláson például összegyűlnek Petőfi Sándor rokonai, leszármazottjai. Szabadszállási otthonában fogadta lapunk munkatársait Molnár Istvánné, vagy ahogy szülőfalujában mindenki szólítja, Babi néni. Az idős asszony ezer szálon kötődik a Petőfi-családhoz, ő személy szerint Petőfi nagynénjének, Hrúz Annának leszármazottja. Babi néni már kislányként ámulattal hallgatta ősei lenyűgöző történeteit családjáról, főleg dédszülei és nagyszülei voltak azok, akiktől választ kapott kérdéseire.
Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre