Leendő első osztályosok szülői értekezlete 2016. 2016. május 22. vasárnap, 17:07 Nagyné Czaun Marianna A leeendő első osztályosok szüleinek 2016. május 31-én (kedden) 17 órakor tartanak szülői értekezletet a tanító nénik a jelenlegi 4. a és 4. b osztályok termeiben. Ekkor megkapják a taneszközjegyzéket és a tankönyvjegyzéket is. A diákigazolványok igénylése is folyamatosan történhet a titkárságon. A diákigazolványhoz szükséges: az okmányirodán igényelt NEK kódos papír. Az iskolai egyennyakkendő/sál megrendelés is a szülői értekezleten történik, ára 1100 FT. A mi kiváló birkózóink! 2011. május 08. vasárnap, 19:30 Cz. Nagyné Bándi Klára A Centrum Sportegyesület versenyzői kiváló eredményt értek el 2011. Mikulás | Magyarbánhegyesi Kossuth Lajos Általános Iskola. május 6-án Mezőfalván a Nemzetközi Szabadfogású Birkózóversenyen. A következő eredmények születtek: Módosítás dátuma: 2011. május 09. hétfő, 07:55 Bővebben... 19. heti étlap 2011. vasárnap, 19:20 Evellei Zsuzsanna A Bakony Gaszt a 19. hétre (2011. május 9-13. ) a következő menüt ajánlja.
Az ez évi kompetencia mérés ideje alatt a diákok (akik… Díjátadó 2022. június 23-án a Hatvani Tankerület Tanévzáró és Díjátadó… Tanévzáró a Kossuthban A június 23-ai tanévzárón végre elhangzott igazgató… Mátétól végső búcsút veszünk aHatvani Belvárosi Temetőben2022. 06. 24-én 10:00-kor. Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság által kiírt rajzpályázat megyei fordulóján két… Iskolánk tanulói és pedagógusai pénteken sem pihentek, pár hónapja még… 2022. Kossuth lajos általános iskola nagyvenyim 5. április 22-én a Föld napján rendezték meg a Kaán…
2022. április 25-én Horváth Józsefné tartott előadást a gyógynövényekről. Margó néni településünkön hosszú éveken át szervezte a különböző gyógyhatású növények begyűjtését. A begyűjtés után szárította, és szállította a külföldi megrendelőknek a növényeket. Kossuth lajos általános iskola nagyvenyim. Hozott magával néhány közismert növényt (pongyola pitypang, vérrehulló fecskefű, csalán, pásztortáska), melyek gyógyító hatásáról is beszélt. Elmondta az érdeklődőknek, hogy a gyógynövények gyűjtése kora tavasszal, az első rügyek és zsenge hajtások megjelenésével kezdődnek, és késő ősszel érnek véget, amikor a gyökereket is begyűjtöttük. Sőt, egy-két kincsre télen is bukkanhatunk. Felhívta a gyerekek figyelmét, hogy bármi legyen is a cél, a gyűjtésnek is vannak szabályai, melyeket érdemes betartani. Ezek elengedhetetlenek a jó minőségű és biztonságosan alkalmazható gyógynövényes házipatika kialakítása, a környezet védelme és megkímélése érdekében. Bővebben... A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: "Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? "
A zároláshoz (adatkezelés korlátozásához) való jog: A tanuló (szülői felügyeletet gyakorló személy) kérheti, hogy a tanuló személyes adatai kezelését az adatkezelő korlátozza, amennyiben az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen. Ez utóbbi esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben. Jogorvoslathoz való jog: Ha az feltételezhető, hogy sérültek a tanuló adatkezeléssel kapcsolatos jogai, az adatkezelő a tanuló személyes adatainak kezelése során megsértette a hatályos adatvédelmi követelményeket, akkor - az iskolához, mint adatkezelőhöz lehet fordulni, vagy - lehet kérni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (Székhely: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.,, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll.
13. 30 Ebéd 15. 00 Hazaindulás Tanulóink nagyon várták az első személyes találkozót a lábatlani Iskola tanulóival. Először településünket, Tiszaföldvárt mutattuk be a vendégeinknek, majd iskolánkat, iskolánk fő profilját és legfontosabb programjainkat. Eredményes felmérő | Dunaújváros Online. Ebben Lakatosné Tóth Anita intézményvezető és Tajti Beatrix tanítónő PP bemutatói segítettek. Ebéd után a településünkön található Cikta Cipőgyárba vittük el vendégeinket, ahol az üzemvezető segítségével megismerkedhettek a cipőgyártás lépéseivel. Ezután Martfűre a Mézeskalács-házba látogattunk el, ahol a vidékünkre jellemző hagyományokat ismerhettek meg a tanulók. Megtekintették az állandó kiállításokat, és vásárolhattak mézeskalácsot is. A gyerekek nagyon érdeklődőek voltak, és szívesen ki is próbálták volna a mézeskalács-készítést is, amit ha lehetséges a következő alkalomra be is tervezzük nekik. A délután további részét iskolánkban töltötték a vendégeink, ahol tanulóinkkal összemérhették erejüket, ügyességüket egy játékos sorversenyen.
Iskolánk csatlakozott a Pénz7 programhoz. A programról bővebb tájékoztatást kaphatnak, ha a képre kattintanak. Iskolánk csatlakozott a Digitális témahét programhoz. A programról bővebb tájékoztatást kaphatnak, ha a képre kattintanak. Intézményünk csatlakozott a Technolány Projekthez. A program céljáról honlapunkon olvasható bővebb információ. Iskolánk csatlakozott a Fenntarthatósági témahét programhoz. A programról bővebb tájékoztatást kaphatnak, ha a képre kattintanak.
A szovjet csapatok maradtak, az "ideiglenes" jelleg még 33 évig tartott. Folytatása következik! Balogh Gábor A cikksorozat első része ide kattintva elérhető.
A fennálló helyzet 1955. május 15-vel megváltozott. A nagyhatalmak közötti enyhülés jegyében aláírásra került az osztrák államszerződés, amely visszaadta Ausztria függetlenségét, egyben garantálta, hogy a megszálló erők 90 napon belül elhagyják az ország területét. Ennek fényében, a Magyarországon "ideiglenesen" állomásozó szovjet csapatok jelenléte jogilag értelmét vesztette. Ezt kiküszöbölendő, az egyezmény aláírását megelőző napon, május 14-én, Varsóban sor került egy védelmi, katonai együttműködési megállapodás aláírására, amelyben a Szovjetunió mellett további hét a szovjet érdekszférába tartozó tagállam vett részt. Az egyezmény célja valójában a szovjet biztonsági igények zavartalan biztosítása volt, a Varsói Szerződés egyben garanciát jelentett arra is, hogy az érintett országok a jövőben is megmaradnak a szocialista berendezkedés mellett. A szervezet létrehozását hivatalosan az 1949-ben létrejött NATO-ra adott reakcióként könyvelték el, de ez már akkor sem volt hihető, hiszen hat év telt el az atlanti katonai szervezet létrejötte és a szovjet "viszontválasz" között.
A szállításhoz 35 ezer vasúti kocsit vettek igénybe, másfél ezer szerelvényt állítottak össze, a hatalmas volumenű szállítás a MÁV-nak mintegy egymilliárd forintnyi árbevételt hozott. A szerelvények naponta indultak, hogy a felszerelés mellett a személyi állományt is visszaszállítsák a Szovjetunióba. Az utolsó szovjet katonavonat a kijelölt határidő előtt, 1991. június 16-án hagyta el az országot a záhony-csapi határállomásnál, majd június 19-én 15 óra 1 perckor az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka is áthajtott a határon lévő hídon. Magyarország területén így 1944. március 19. óta először nem állomásoztak idegen csapatok. Ennek emléket állítva az Országgyűlés 2001-ben június 19-ét nemzeti emléknappá, a június 30-i határidő emlékére pedig június utolsó szombatját a magyar szabadság napjának nyilvánította. A csapatkivonást elhúzódó vagyonjogi-pénzügyi vita követte, mert az 1957-es kormányközi egyezmény több kérdést nem tisztázott. A felek a hátrahagyott katonai objektumok át-, illetve visszaadása, leromlott állaga, valamint az okozott környezeti károk miatt hosszas vitába bonyolódtak.
A többieket elfogták vagy kivégezték a szovjetek, öt nap alatt mintegy húszezer katona halt meg. Másnap a megmaradt védők nagyobb része megadta magát, február 13-án az utolsó ellenálló egységek is letették a fegyvert. Budapest elfoglalását Moszkvában díszsortűz adta a lakosság tudtára. Az 52 napig tartó hadművelet a második világháború egyik leghosszabb helységharcának számít, második Sztálingrádnak is nevezik. Az ostromló szovjetek mintegy 80 ezer halottat és 240 ezer sebesültet, a védekező német-magyar erők halottakban, sebesültekben és hadifoglyokban 100 ezer embert vesztettek, ehhez járult a mintegy 38 ezer polgári áldozat. A főváros épületeinek egyharmada elpusztult vagy súlyosan megrongálódott, több mint 32 ezer lakás megsemmisült vagy lakhatatlanná vált, a Várban és környékén 789 épületből csak négy lakás maradt sértetlen. Kiégett a pesti Vigadó, a budai Vár, súlyosan megsérült az Operaház, a Zeneakadémia és a Nemzeti Színház, a visszavonuló németek felrobbantották az összes Duna-hidat.
A nyilasok eleinte nem akarták csatatérré változtatni a fővárost: megkezdték a kormányszervek kiköltöztetését az ún. gyepűszállásokra, a "nemzetvezető" Szálasi pedig fontolgatta, hogy kéri Hitlertől Budapestet nyílt várossá nyilvánítását. (Ez már korábban is felmerült, a nyílt várost nem védik, de a támadók sem bombázzák vagy lövik. ) A Führer azonban erre nem volt hajlandó, Budapestet, amelyet az Ausztriába vezető út kapujának tartott, minden racionális katonai megfontolással szembe menve "erőddé" (Festung Budapest) nyilvánította. Ez azt jelentette, hogy a várost házról házra kell megvédeni, ha pedig a lakosság ez ellen lázadna, azt erőszakkal le kell verni. A parancsot végrehajthatatlannak nevező Hans Friessner tábornokot, a Magyarországon harcoló Dél hadseregcsoport parancsnokát leváltották, helyére Otto Wöhler tábornokot nevezték ki. A "Budapest erőd" parancsnoka az SS IX. hegyi hadtestének élén álló Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornok lett, akit még a német hadseregben is őrültnek tartottak, de vakbuzgón teljesítette a parancsokat.