kerületi Tanács védnöksége alatt Déryné Színpad néven, amely ez idő alatt operetteket játszott. A Néphadsereg Színházán belül nemsokára megindult egy új színház szerveződése. [2] A József Attila Színház [ szerkesztés] 1955 márciusában új színház alakult József Attila nevével. A társulat különböző kultúrotthonokban játszott, állandó telephelye nem volt. Igazgatója Szendrő József volt, főrendezője Berényi Gábor. A Magyar Néphadsereg Színháza ezután hamarosan egybeolvasztotta a József Attila Színházat a Déryné Színházzal a Néphadsereg Színháza kamaraszínházaként, telephelye a Váci úti épület lett. 1955 szeptemberétől már itt, az új helyen játszottak, bár továbbra is rendszeresen fölléptek kultúrházakban is. 1956. augusztus 1-től a József Attila Színház önálló lett, igazgatónak Fodor Imrét nevezték ki. [2] A kultúrpolitika akkori koncepciója szerint széles tömegeket elérni kívánó, népszínházi feladatkört ellátó színház volt, így elsősorban zenés és sikerdarabok, krimik, könnyebb fajsúlyú előadások szerepeltek a repertoárban.
A színház 1956 szeptemberében nyílt külkerületi, angyalföldi intézményként. A városrész mára "közelebb került" a centrumhoz, de önazonosságukat ma is meghatározza az angyalföldiség. Repertoárjukon elsősorban emberi-polgári értékeket felmutató színművek és vígjátékok, valamint zenés művek szerepelnek. Kiemelten fontos a kortárs magyar művek bemutatása. A 600 személyes színházterem mellett működik egy kis játszóhely, a Gaál Erzsébet Stúdió, ahol otthonra lelt az alternatív színházi gondolat, az underground szellemiség. Hogyan juthatok oda? 1134 Budapest, Váci út 63. 06 1 270 75 14
Kategória: Város: Előadóhely: Külföldieknek Programok népszerűség szerint Események időpont szerint
Jegybemutatásról Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be. Ne használj papírt, ha nem szükséges! Köszönjük!
A lakás földszinti része 130 m2, az alagsor 40 m2. Összesen 170 m2, ami ez esetben meghaladja a 150 m2 es határt, ameddig az 5 százalékos áfa érvényesíthető új lakás értékesítésénél. A kérdés az, hogy a lakás földszinti részére alkalmazható-e az 5 százalékos áfa, mivel a földszinti rész nem haladja meg a 150 m2-t, és lakásfunkciót betöltő helyiségei vannak, míg az alagsori részre alkalmazható-e a 27 százalékos áfa? Ugyanis a törvény szerint a műhely és a garázs nem számít bele a lakásfunkcióba, így nem kell figyelembe venni a m2-számításnál. A szauna, konditerem, rekreációs helység, moziterem (-szoba) minek számít? A törvény szerint az egyéb kategóriába sorolandó, nem számít bele a lakás rendeltetésszerű használatú helyiségeibe, és úgy kell megítélni ezeket a helyiségeket, mint a garázst vagy műhelyt az áfatörvény szerint? Így a lakás m2-e marad 150 m2 alatt és alkalmazható rá az 5 százalékos áfa? " SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény ( Áfa tv. )
Vagyis annak ellenére 5 százalékos áfát kell utána befizetni, hogy már 2015-ben (sőt, extrém esetben akár 2014-ben) megépült. Mikortól alkalmazható az új, kedvező adómérték? Az új szabályt azokra az esetekre kell először alkalmazni, amikor a teljesítés időpontja (azaz a birtokbaadás), illetve az előleg 2016. január 1-jére vagy azt követő napra esik. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a teljesítés időpontja 2016-ra esik, akkor már a kedvezőbb adómértéket lehet alkalmazni, kivéve azokat az előlegeket, amelyeket még 2015-ben fizették ki (az előlegre még a 27 százalékos adókulcsot kell alkalmazni). Van-e jelentősége, hogy nettó módon (100 millió Ft +áfa) vagy bruttó módon (összesen 127 millió Ft) állapodnak meg a felek még 2015-ben? Elöljáróban fontos tisztázni miként befolyásolhatja a jövőben alkalmazandó adókulcsot a felek közötti megállapodás. Itt fontos leszögezni, hogy a változásnak köszönhetően az adóalap és az adókötelezettség számítása annak megfelelően alakul, hogy a felek nettó, vagy bruttó módon történő elszámolásban állapodtak meg.
Fontos, hogy az említett külső tartózkodó terek esetében a belmagasságra vonatkozó feltétel kizárólag akkor értelmezhető, ha ezen terek fedettek. Ebből következően a fedetlen vagy az 1, 90 méter belmagasságot el nem érő fedett külső tartózkodó terek nem tartoznak bele az Áfa tv. szerinti összes hasznos alapterületbe. Figyelembe kell venni a belmagasságon túl a fedett minőséget biztosító elem funkcióját is. E tekintetben példaként említhető többemeletes épületeknél az egymás feletti erkélyek esete: ekkor a fenti erkély funkciója nem az, hogy "fedést" biztosítson az alatta elhelyezkedő erkélynek, ezért a lenti erkély esetében nem beszélhetünk "fedélről"/"fedettségről". Következésképpen ez esetben a belmagasság sem értelmezhető, ezért ezen lenti erkélyt nem kell figyelembe venni az Áfa tv. szerinti összes hasznos alapterület számítása során. 5. Fontos kiemelni, hogy még abban az esetben is, ha egy új lakás értékesítése során valamely külső tartózkodó teret az összes hasznos alapterület áfa szempontból történő számításakor (végső soron az 5 százalékos adómérték alkalmazhatóságának vizsgálata szempontjából) figyelmen kívül kell is hagyni, ettől függetlenül ezen külső tartózkodó tér még megfelel az Áfa tv.
Ebben az esetben a lakóingatlan beszerzőjét illeti meg az adókulcs csökkenéséből eredő előnyt. A vevőnek ugyanis 2016-ban összesen 105 millió forintot kell fizetnie és nem 127 millió forintot. Bruttó megállapodás Amennyiben a felek bruttó módon állapodtak meg, úgy az ellenérték tartalmazza az előzetesen kiszámított adó összegét is: " A felek 2015-ben megállapodtak abban, hogy 2016-ben összesen 127 millió Ft ellenértékért értékesítik a lakást. " 120. 9548 6. 0452 A bruttó módon történő elszámolás esetén annyi az eltérés a fentiekhez képest, hogy a számlán az előzetesen megállapított, adót is tartalmazó ellenértéket kell feltűntetni, ez lesz a számla bruttó értéke. Mivel a bruttó összeg alapján számítandó az új adóalap és az adó összege, az elszámolás következtében nő az adóalap. Ebben az esetben a vevőnek 127 millió forintot kell megfizetnie az eladó részére. Az eladó azonban a 127 millió forintnak csak az 4, 76 százalékát köteles befizetni áfaként, tehát az értékesítőt illeti meg az adókulcsváltozásával járó előnyök (5 százalékos adókulcs esetén a bruttó összegből nettő összegre történő átkonvertálása esetén a "fentről számított" 4, 76 százalékos adókulcsot kell alkalmazni).