SZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK A MISKOLCI HIMALÁJAI JÓGA TRADÍCIÓ HONLAPJÁN! " A jógában a keresés véget ér. A jógaösvény követőjének nincs hitvallása. Ehelyett megtisztítja elméjét, és önmagában látja Isten jelenlétét. " Svami Veda MISKOLCI HIMALÁJAI JÓGA TANFOLYAMOK: Biztonságban, közösségben! 2022. JÚNIUS: SENIOR JÓGA: JÚNIUS 7. KEDD JÚNIUS 14. KEDD JÚNIUS 21. KEDD JÚNIUS 28. KEDD 09:00-11:00 óra KEZDŐ JÓGA: 17:00-19:00 óra Tibeti Hangtálas relaxáció: 19:00-20:00 óra HALADÓ JÓGA: Csütörtökönként: JÚNIUS 2. JÚNIUS 9. JÚNIUS 16. JÚNIUS 23. MEDITÁCIÓ: Helyszín: Miskolc, Széchenyi út 61. (A Fapados étterem fölött az emeleten. ) Bővebb információ: 06-30-507-2935 Kezdő, középhaladó és haladó szintű jógatanfolyamok kal, igény esetén magánórák kal, kéthetente tibeti hangtálas relaxáció val, minden hónap teliholdján közös meditáció val, jógahétvégékkel és sok egyéb alkalmi rendezvénnyel várunk minden keresőt. Érdeklődni: 06-30-507-2935 vagy TIBETI HANGTÁLAS RELAXÁCIÓ: Hogyan hat a Tibeti-hangtál terápia?
Nyári csendtábor, Himalájai Jóga Tradíció, Budapest, 27 June 2022 Mon Jun 27 2022 at 10:00 am Himalájai Jóga Tradíció | Budapest Publisher/Host Himalájai Jóga Tradíció Advertisement "Minden spirituális gyakorlat arra szolgál, hogy megtisztítsa és megerősítse az elmét. " – Szvámí Ráma Egy kis nyári napsütéssel szeretnénk felmelegíteni a télies napokat. Az öt napos nyári csendes elvonulásunkat a somogyvámosi Rádhé Resort-ban tartjuk Mezősi Anna, Daubner Béla és Papp Józsi kíséretében. A csend lehetőséget teremt, hogy meghitten kapcsolódjunk önmagunkhoz az ászanákon, meditációs gyakorlatokon és jóga filozófián keresztül. A jelentkezésről és a táborról további információ az alábbi linken érhető el: Event Venue & Nearby Stays Himalájai Jóga Tradíció, Kiss József utca 4. III. emelet, Budapest, Hungary
Himalájai Jóga Tradíció - Közösségi mantra 2022 (Ganésa Gajatrí) - YouTube
írta: Papp József A Himalájai Tradíció a spirituális tudás töretlen folyama, amely a himalájai barlangkolostorokban élő nagyszerű bölcsektől származik. A hagyomány kapcsolódik Maitréja Buddhához is, és ősi kapcsolata van a kereszténységgel, ami lehetővé teszi, hogy mind a nyugati és keleti kultúrákban továbböröklődjön a jóga ezen hagyományvonala. A himalájai jóga dhnyána jóga rendszer, vagyis a "tudás" útja, amely a jóga minden ágát kidolgozza és gyakorolja, ám minden gyakorlat által a végső célt, a meditációt, a szamádhit keresi. Rendszeres meditáció révén kialakul egy ellazult, nyugodt, békés alapérzés. Aki meditáción vesz részt, az nem érzi magát annyira zaklatottnak és űzöttnek. A környezeti ingerek kevésbé terhelik meg, és ritkán mutat stresszreakciókat. Mindez nem jelenti azt, hogy Tradíció kizárólag a meditáció gyakorlatait tanítja: e rendszerben éppúgy jelen vannak a testhelyzetek (ászanák), a légző-és energetikai gyakorlatok (pránajáma), mint a különféle relaxációs gyakorlatok, és a jógikus alvás (jóga nidrá).
Egyetemi programunk a bölcsektől kapott tudást adja át, így elégítve ki az értelmiségiek belső igényét. Vegetáriánusok vagyunk. Egészséges étrendet tanítunk, mely elősegíti, hogy hosszú ideig élhessünk, ugyanakkor azonban nem vagyunk merevek, és nem erőltetjük, hogy tanítványaink is vegetáriánusok legyenek. Tiszteletben tartjuk a család intézményét, a gyermekek nevelésénél az ön-nevelési programot hangsúlyozzuk, ahelyett, hogy a saját hiedelmeinket, hitünket és életmódunkat erőltetnénk rájuk. Képzett tanítóink kidolgozott formában tanítják a jóga minden meglátását a test, a lélegzés, a tudat és az egyéni lélek vonatkozásában. A kulcs a belső és külső tudatosság, a tudattágítás módszereit megfelelő körültekintéssel ismertetjük meg tanítványainkkal. Az emberiség szolgálatát szem előtt tartva, fontosnak tartjuk a jógagyakorlatok ( köztük a relaxáció és a meditáció) kutatását, tudományos igazolását, és az ezekkel kapcsolatban adódó következtetések levonását. Kísérleteinket dokumentáljuk és publikáljuk, hogy az emberiség hasznára lehessenek.
A Mester, aki hidat épített Kelet és Nyugat, spiritualitás és tudomány, ősi bölcselet és modern technológia között. Az elmúlt évszázad egyik legfontosabb szellemi tanítója, Szvámi Ráma, 1925-ben született Észak-Kelet Indiában. Kora gyermekkorától kezdve Bengali baba – egy Bengáli jógi és szent – nevelte, aki a Himalája előhegységeiben élt. Fiatal éveiben a jóga tudományának és filozófiájának különböző irányzatait tanulmányozta a Himalája tradicionális kolostoraiban. Spirituális tanítói Ramana Maharishi, Szvámi Brahmananda, Mahatma Gandhi, Sri Aurobindo és Rabindranath Tagore voltak. Tibetbe is elutazott, hogy nagymesterétől, Mahavatar Babától tanuljon. Felsőfokú tanulmányait Bangalorban, Prayagaban, Varanasiban és Angliában az Oxford Egyetemen végezte. 1949-ben, mindössze 24 éves korában megkapta a Karvirpitham Shankaracharya címet Dél-Indiában, ami India legmagasabb spirituális pozíciója. Óriási hatással volt kora spirituális szokásaira: elhagyta a szükségtelen formalitásokat és rituálékat, a társadalom minden rétege számára lehetové tette a templomi istentiszteletet és támogatta, hogy a nők is tanulhassanak meditációt.
Eszerint az ünnep – vagyis a pünkösdszombati búcsújárás eredete – 1567-re nyúlik vissza, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyveres erővel próbálta a csíki székelyeket unitárius hitre téríteni. A legenda szerint végül a székelyek győzedelmeskedtek, az ütközet ideje alatt pedig a gyerekek és öregek a kegytemplomnál imádkoztak, majd a győzelmet a Mária-szobor előtt köszönték meg. Ennek lett az emlékünnepe pünkösd szombatján a búcsújárás Somlyóra. Csíksomlyó ötszáz éve a hithez való ragaszkodás győzelmi emlékünnepe. A legfrissebb kutatások mindezt azonban kétségbe vonják. Feszült vallási és társadalmi helyzet alakult ki A csíksomlyói pünkösdi búcsú eredetmítosza csak a 18. század végén bukkan fel a rendelkezésre álló forrásokban. A hargitai, vagy más néven nagyerdei csatáról először 1780-ban esik említés, Cserey Farkas " Geographia Mariana Regni Hungarae " című munkájában, ám a történet valódisága korabeli forrásokkal nem bizonyítható, és a modern történettudomány az említett kézirat létezését is kétségbe vonja. Az Erdélyi Fejedelemség szíve, Kolozsvár látképe 1617-ből Forrás: Wikimedia Commons Az ismert történeti tények egyelőre nem támasztják alá ezt a történetet: senkinek sem sikerült eddig olyan forrást találnia, amely János Zsigmond ellen 1567-ben győztes katolikus csíki székelyekről szólna – hangsúlyozza Mohay Tamás a könyvében.
(Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Országos Elnökség, Tudományos Tanács) Apáczai-díj GYÉMÁNT fokozat 2018. (Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Országos Elnökség, Tudományos Tanács) Kájoni János-díj, A Magyar nyelvű tudományművelésben betöltött szerepéért. Hargita Megye Tanácsa, 2018 Gál Sándor-díj, Kimagasló néprajzkutatói munkássága, következetes népnevelői munkássága, székely közösségünk alázatos szolgálata és szülőföldjén való megtartása terén kifejtett elévülhetetlen érdemeinek elismeréseként. Alcsíki Kistérség Fejlesztési Társulás, Csíkszentmárton 2019. december 12. Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj, 2020 [1] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] kronologikus cv: folyószöveges cv: Balázs Lajos (2010): Amikor az ember nincs es ezen a világon. Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda Mohay Tamás: Párválasztás, születés, gyász. Balázs Lajos (néprajzkutató) – Wikipédia. In: Töredékek az ünnepről, Nap Kiadó, Budapest, 2008, 220-230. Benedek Csaba könyvbemutató: Mirk Szidónia Kata/ interjú: Péter Beáta/ interjú: Tódor Erika-Mária/ ünnepi beszéd: Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Néprajz Magyar néprajzkutatók listája Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pallas-Akadémia Könyvkiadó Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 41109467 OSZK: 000000000608 NEKTÁR: 157121 PIM: PIM43224 LCCN: n96071293 ISNI: 0000 0001 0676 9556 GND: 142699217 BNF: cb16601746h
Július 17-én, vasárnap a fél 11 órakor kezdődő szentmise után könyvbemutatóra kerül sor. Terítéken Mohay Tamás munkája, amelynek címe: Istennek kincses tárháza, mely a csíksomlyai csudálatos Szűz Mária szent képénél rég üdőtől fogva osztogattatik. Gyűjteménye P. Losteiner Leonárdnak. "A kötet az első magyar nyelven megírt művet adja közre a Csíksomlyón tisztelt Mária-szoborról és a korabeli tanúk által elbeszélt csodákról. Losteiner Leonárd ferences szerzetes körülbelül 1810–1815 között állította össze és kezdte letisztázni kéziratát – annak kiadása viszont a maga idejében elmaradt, és a füzet kétszáz évig ismeretlen volt. Most egyaránt olvashatjuk mai átírásban és fakszimilében. Erős vár a mi családunk? – előadás Székesfehérváron a házasságról | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Mohay Tamás budapesti néprajzkutató kísérő tanulmánya bemutatja a szerzőt és korát, a kézirat kalandos sorsát, a történelmi fejtegetések forrásait, a csodatörténetek részleteit, hatásukat, változásaikat. A szöveg megértését magyarázatok segítik, a szereplők és helyszínek visszakereshetők a névmutatóban. A kötetet érdeklődve forgathatják sokan, akik felfigyelnek az erdélyi katolikus múlt egy rejtett kincsére, akik érdeklődnek a csodák, legendák iránt, akik vallást, hittant, irodalmat, történelmet, magyar nyelvet, néprajzot, folklorisztikát tanítanak vagy tanulnak; és mindazok, akiket megérintett az ötszáz éves somlyói kegyszobor körül kivirágzott sokarcú Mária-tisztelet, »Csíksomlyó titka«. "
Mindegyikben részt vettek kollégák is, de az biztos, hogy az ő lendülete és lelkesedése valóban kiteszi két emberét. Hányan kezdték meg néprajzos tanulmányaikat a különböző képzési szinteken idén? Mesterszakra idén ketten iratkoztak be, noha a felvételi után többekre számítottunk. Az alapszakon viszont a szokásosnál nagyobb az érdeklődés, 24-en kezdtek, rajtuk kívül pedig még minorosok is vannak. Párhuzamosan, két csoportban futnak a szemináriumok, az előadásokra pedig a termeinknél nagyobb könyvtári olvasótermet kell igénybe vennünk. Igen színes és érdeklődő csapat jött össze, már két este folytattuk az órákat jófajta beszélgetésekkel. Azt remélem, hogy a kezdet öröme soká ki fog tartani. Az elmúlt időszak mindannyiunk számára kihívásokkal teli volt, egyrészről szakmai, másrészről viszont emberi, pszichés értelemben is. Tanár úr számára mit jelentett a karanténidőszak és mi a tanácsa azok számára, akiknek kicsit nehezebben megy a visszaintegrálódás? A második hullám 2020 őszén engem is elkapott, volt néhány rossz hét, majd vissza-visszatérő utóhatások a betegség és az oltások nyomán.
1959 és 1972 között a Szilágyi Erzsébet Gimnázium, 1972 és 1984 között a Marczibányi téri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola karnagya és énektanára volt. 1984-től 1996-ig a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskolán (ma: Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác), továbbá 1990-től 2002-ig az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar (ELTE-TFK) Zenei Tanszékén tanított kórusmódszertant és karvezetést. Közben 1998-1999-ben énektanár a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnáziumban, majd 2002-től 2006-ig óraadó tanár a Zeneakadémia Budapesti Tanárképző Intézetében. 1961-től 1983-ig a Zeneművészeti Főiskola gyakorló vezető tanáraként karvezetés szakos hallgatók tanítási gyakorlatait vezette a Szilágyi Gimnáziumban és a Marczibányi téri Ének-Zenei Általános Iskolában. Ezekben az évtizedekben külföldről számos országból látogatták óráit muzsikusok, énektanárok és karvezetők, hogy a Kodály-módszert tanulmányozzák. 1959 novemberében megalapította a Szilágyi Erzsébet Női Kart, melynek a kétezres évekig karnagya volt.
A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban megrendezett eseményen a házaspár közös gondolkodásra hívta az érdeklődőket, többek között olyan kérdésekről, mint hogy milyen támadások, veszélyek fenyegetik manapság a családot, családokat. Túl sok ilyen támadás van, és túl sokszor nem vesszük ezeket komolyan, vagy elintézzük őket bezárkózással, ítélkezéssel; holott okosan és a megfelelő eszközöket megtalálva kellene velük szembemenni. Szó esett a párkapcsolat nehézségeiről és örömeiről, valamint a házasság fontosságáról. Sok minden történhet az emberrel, ami megnehezítheti a boldog házasságot: jöhet betegség, anyagi nehézség, családi konfliktusok, és ezek közepette is helyt kell állni. Elgondolkodtató, hogy a Szentírás a vőlegény és menyasszony közötti szeretethez hasonlítja Isten és az egyháza közötti kapcsolatot – emelte ki a házaspár. – Akkor lesz boldog a házasság, ha ezt a fajta végleges és elkötelezett szeretetet – az embernek az Istenhez való hasonlatosságát – próbáljuk valóra váltani.
Magyar Kurír