Dávid király Részletek Találatok: 12201 Dávid király (King David) színes, magyarul beszélő, amerikai filmdráma, 114 perc, 1985 forgatókönyvíró: Andrew Birkin, James Costigan zene: Carl Davis szereplő(k): Richard Gere (Dávid király) Edward Woodward (Saul király) Niall Buggy (Nathan próféta) Alice Krige (Bathsheba) Saul királytól elfordult az Úr. Samuel próféta az Úr által Dávidot nevezte meg Izrael vezetőjének. Dávid miután megmentette Góliáttól és a filiszteusoktól izrael népét Saul udvarába vette és hozzáadta lányát. Később azonban féltve hatalmát és királyságát ellene fordult és elüldözte. Dávid 6 évig bujdosott, majd a filiszteusoknál talált menedéket. Saul nem nyugodott, meg akarta ölni, ám a filiszteusokkal vívott csatában izrael fiai vesztek oda, Saul fia Jonathan és maga Saul. Ettől kezdve Dávid lett Izrael királya. Megerősítette országát és hatalmát, összefogta népét és elsőszülött fiát, Absalomot nevelte utódjának. Absalomot azonban száműznie kellett testvérgyilkosság miatt Jeruzsálemből Hebronba.
Saul (Röhrig Géza) sonderkommandós Auschwitzban. Feladata, hogy segítse a halálgyár zavartalan működését: beterelje társait a gázkamrába, szelektálja hátrahagyott ruháikat, értékeiket, hullákat temessen, hamut lapátoljon. Egy nap felismerni véli a fiát egy halott gyermekben. Elhatározza, hogy eltemeti. Még akkor is, ha ezzel akadályozza a táborban szerveződő lázadást. Mitől különleges? A holokauszt ábrázolhatóságáról régóta kiélezett viták zajlanak. Ezek egyik alaptézise, hogy a szisztematikus népirtást, ami a haláltáborokban zajlott, nem lehet megmutatni. A holokauszt felfoghatatlan borzalom, amit a hagyományos filmes ábrázolásmód banálissá tesz. A Saul fia erre az erkölcsi és esztétikai problémára ad választ, amikor a kamerát a főszereplőre tapasztja, és Sault követi munkája során, a hátteret pedig elmossa. A manapság bevett szélesvásznú képet visszacserélték a 60-as évek előtt divatos, négyzethez közelítő képformátumra, amely segített kizárni a hátteret, és mint egy igazolványkép, Saulra koncentrálta a nézők figyelmét.
És még valami: a Pieces of a Woman executive producere Martin Scorsese. Mindezek alapján mi már nagyon várjuk, hogy láthassuk a filmet! Itt pedig következzék öt olyan magyar díjnyertes film, amiért érdemes megnyitni a Netflixet. Viktória – A zürichi expressz (2014) A film svájci gyártású ugyan, de a története, a főszereplői magyarok, mint ahogy a benne óriásit alakító színészek is. Farkas Franciska egy mélyszegénységből érkező budapesti roma lányt játszik, aki Svájcban próbál szerencsét. Megalázott helyzetében a szobatársa, Blondie (Stefanovics Angéla) lesz aztán szövetségese, aki épp a gyermekét igyekszik visszaszerezni. Franciska a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon elnyerte a legjobb női főszereplő díját is. Saul fia (2015) A Saul fia beírta magát a magyar és a nemzetközi filmtörténelembe is, ugyanis 2016-ban elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Golden Globe- és Oscar-díjat is. Rendezője, Nemes Jeles László egy egyedülálló holokauszttörténetet mutat be a filmben. A főszereplőt, Sault alakító Röhrig Géza egy apát játszik, aki vélhetően elhunyt fiát igyekszik mindenáron eltemetni.
Az ilyen liberálfasiszták mint te voltak a történelem árulói. Te legalább felfedted magad, azaz "coming outoltál". Felmerült valakiben esetleg az, hogy a kutya nem ír forgatókönyvet sem trianonról, sem a don-kanyarról sem semmilyen sumér nagytragédiáról? Vagy, ha igen, akkor az nem üti meg a szintet és azért nem kap támogatást a projekt? Nem, dehogy merül fel. Csak a "holofosozás" megy, mert ennyit tud egy őssumér. Ironia. Régebben lett volna magyar történelmi film is Bán Mór könyvei alapján vagy rendezésében, de inkább a holofost feldolgozó "alkotást" támogatták... Sokaknál szerintem nem az állami támogatás verte ki a biztosítékot, hanem hogy az elmúlt pár évtizedben magyar alkotás csak akkor kapott nemzetközi figyelmet, ha az a balliberális értelmiséget foglalkoztató témát dolgozott fel. Ezen témák között no. 1 a nácizmus és a holokauszt. Ezzel nem is lenne baj, csak ezeket a filmeket nem a nemzetközi balliberális értelmiség adójából, hanem a mienkből támogatják, így a hazai közönség joggal várhatja el, hogy ne egy szubkultúra történelmi sérelmeiről szóljanak már az általa támogatott alkotások, vagy legalább a téma feldolgozásának gyakorisága legyen arányban az adott szubkultúra társadalmi számarányával.
A kivégzéséről készült felvétel még nem járta be a világsajtót, viszont bemutatták a többi fogolynak. Két olyan fogolyról tudunk, akik viszont még biztosan az Iszlám Állam fogságában vannak. A brit fotóst és újságírót, John Cantlie-t még 2012 novemberében fogták el Foley-val együtt, míg a családja kérésére meg nem nevezett amerikai segélymunkás, egy 26 éves nő 2013 júliusa óta van a szervezet fogságában. Ankara azonban potenciális veszélyforrásként tekint rájuk, mert kapcsolatban állnak a törökországi szeparatista Kurd Munkáspárttal (PKK). Az Egyesült Államok, annak érdekében, hogy csökkenjen a feszültség Észak-Szíriában, beleegyezett egy úgynevezett biztonsági övezet létrehozásába a határok mentén. A tervek valóra váltása azonban akadozik, és a török elnök a napokban arra figyelmeztetett, hogy országa nagyon rövid időn belül a határokon átívelő katonai műveletet indít Észak-Szíriában. Vasárnap esti közleményében Stephanie Grisham hangsúlyozta: a washingtoni követelések ellenére az európai országok nem voltak hajlandóak visszafogadni azokat az állampolgáraikat, akik csatlakoztak az IÁ-hoz, így az Egyesült Államok sem akarja többé rájuk költeni az adófizetők pénzét, többé nem tartja őrizetben az IÁ egyetlen dzsihadistáját sem.
Az Iszlám Állam nem csak a szíriai és iraki területekből állt, a kikiáltását követően számos további szervezet jelentette be csatlakozását, s így az általuk uralt területek is a terrorkalifátus részévé váltak. Természetesen ezeknek a felajánlásoknak hatalmas propagandatöltete volt, hiszen innentől kezdve a líbiai, a Sínai-félszigeti vagy az afganisztáni "tartományokról" beszélt mindenki, miközben a valóságban oázisokról, egy-egy városról vagy néhány völgyről volt csak szó. Al-Bagdadi jövőbeni búvóhelyét általában valamelyik "tartományban" valószínűsítik szakértők, figyelmen kívül hagyva azt a problémás feltételt, hogy ehhez több országon, esetleg a tengeren is át kell kelni. Bár láttunk olyat a 2000-es években, hogy Irak és Afganisztán között járkáltak az al-Kaida vezetői – ma már tudjuk, részben Irán tudtával –, ennek valószínűsége az Iszlám Állam esetében sokkal kisebb. Fotó: Delil Souleiman / AFP Az afganisztáni káosz elvileg jó eséllyel biztosítana túlélést Bagdadinak, főleg, hogy a pakisztáni oldal határterületire is számíthat menedékként, a legvalószínűbb mégis az, hogy a terrorvezér valahol Irakban fogja magát meghúzni.
- a Magyarországi Muszlimok Egyházának oldala. Könyvek, videók, tanulmányok, hiteles tájékoztató irodalom érdeklődőknek és muszlimoknak 26 ezer dzsihadista szabadulhat rá Európára - PestiSrácok 05, 2020 411 Az Umra felfüggesztése a koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt mondta: "Ha halljátok, hogy pestis van egy területen, akkor ne menjetek oda, és ha azon a területen jelenik meg, ahol vagytok, akkor ne hagyjátok el azt, menekülve előle! " (al-Bukhári, Muszlim) Mohamed Próféta… - a Magyarországi Muszlimok Egyházának oldala. Könyvek, videók, tanulmányok, hiteles tájékoztató irodalom érdeklődőknek és muszlimoknak Ez a repülő azonnal riasztható, ha egy pilóta gépe lezuhanna az Iszlám Állam területe felett, ahogy az a jordániai férfival történt. Legalább nyolc túszt kivégeztek már Csak találgatni lehet, pontosan hány túsz lehet még az Iszlám Állam fogságában, miután más iszlamista szervezetek által elfogott embereket is átadhattak nekik, és a nyugati kormányok próbálják titokban tartani a foglyok pontos számát.
Közben a Fehér Ház előtt Amerikában élő kurdok tüntettek, Törökország elleni szankciókat követelve. Azt amerikainál sokkal népesebb az Európai Unióban élő, több milliós kurd diaszpóra. Szervezeteik attól tartanak, hogy a török csapatok és szövetségeseik etnikai tisztogatásra készüknek: a kurdok elűzésével csinálnak helyet azoknak a szír menekülteknek, akik jelenleg Törökországi táborokban tartózkodnak. Athénban, Berlinben és Párizsban is tüntetést rendeztek az offenzíva leállítását követelve. A francia és német kormány máris lépett és felfüggesztette a Törökországba irányuló fegyverexportot. HírTV