Könyv – Tersánszky Józsi Jenő: Misi Mókus kalandjai – Móra Ferenc Könyvkiadó 1975 Misi Mókus kalandjai + 149 pont Tersánszky Józsi Jenő Móra Ferenc Könyvkiadó, 1975 Kötés: kemény kötés, 86 oldal Minőség: jó állapotú antikvár könyv Leírás: kopottas borító; deformált könyvest Kategória: Klasszikus Ez a termék külső partnernél van raktáron. Utolsó ismert ár: 1490 Ft Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet. Fülszöveg Az iskolai fegyelembe nem akar beleszokni az örökmozgó kis mókuskölyök. Inkább világgá megy, hogy megkeresse az örökké termő fát. Sok viszontagságon megy keresztül és érdekes kalandok sorát éli meg, végül a szíve mégis hazahúzza. Ebből az elragadóan bájos és mulatságos történetből az író csillogó humora árad a kis olvasók felé.. Kass János tréfás, vidám rajzai teszik még emlékezetesebbé a meseregényt. Tersánszky Józsi Jenő további könyvei
Sok viszontagságon megy keresztül és érdekes kalandok sorát éli meg, végül a szíve mégis hazahúzza. Ebből az elragadóan bájos és mulatságos történetből az író csillogó humora árad a kis olvasók felé... Kass János tréfás, vidám rajzai teszik még emlékezetesebbé a meseregényt. * Tersánszky Józsi Jenő (Nagybánya, 1888. szeptember 12. – Budapest, 1969. június 12. ) Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja... A "Misi Mókus Kalandjai" című eme meseregényt a gyerekeknek és a nekik felolvasó vagy elmesélő felnőtteknek egyaránt ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Szállítási és fizetési módok
Könyv: Misi Mókus kalandjai ( Tersánszky Józsi Jenő) 308780. oldal: - Könyv Gyermek- és ifjúsági Mesekönyvek Az iskolai fegyelembe nem akar beleszokni az örökmozgó kis mókuskölyök. Inkább világgá megy, hogy megkeresse az örökké termő fát. Sok viszontagságon megy keresztül és érdekes kalandok sorát éli meg, végül a szíve mégis hazahúzza. Ebből az elragadóan bájos és mulatságos történetből az író csillogó humora árad a kis olvasók felé, Kass János művészi, gyönyörű illusztrációi pedig még emlékezetesebbé teszik a meseregényt. Nyelv: magyar Oldalszám: 92 Kötés: Cérnafűzött, keménytáblás EAN: 9789633490181 ISBN: 9789633490839 Azonosító: 308780 Ez is érdekelheti 2 618 Ft A lány, aki orvos akart lenni Kertész Edina -25% Hugonnai Vilma a lenyűgöző kitartás szimbóluma. Olyan korban született, amikor a nők még nem járhattak egyetemre. Más volt, mint a többi lány: mindenképpen tanu... A fiú, aki felfedező akart lenni Boldizsár Ildikó Kőrösi Csoma Sándor a gyerekkora óta készült rá, hogy megtalálja a magyarok őshazáját.
Ellop egy citromot és megkóstolja, de nem ízlik neki és inkább ledobja a földre. De a citrom pont a fa alatt ülő asszony fejére esik. Az öregasszony árusok kihívja a Parkőrt. hogy nézze meg, milyen állat ül ott fent a fán. Egy fiú éles szemmel észreveszi Misit, hogy ott a tettes. Kihívják a madarászt, elkapja Misit egy merítőhálóval és autóval elviszi a boltba a csomagtartóba rakva. Másnap a boltba érkezik egy vásárló a fiával. A fiú azt kéri apukájától, hogy vegye meg neki ezt a mókust. Apukája meg is veszi neki és hazaviszik Misit. Este benyit hozzá a fiú és játszani akar vele. De a fiú felbosszantja Misit és erre megharapja az ujját, majd az orvos meggyógyítja. Misit bosszúsan felviszik a padlásra. Misi kirágja a kalitkája alját és szétnéz a padláson. A padláson megjelenik egy kandúr és Misit meg akarja enni. Misi erre megijed és a kandúr fejére húz egy plédet. Aztán a lépcső korláthoz neki szalad a kandúr és amíg nem lát addig Misi elmenekül előle. Misi kiugrik egy ruhadarabbal, az ablakon és lassan leereszkedik.
Talán egyetlen nő sincs a világon, akiről ennyi mocskot hordtak volna össze, mint róla. Azonban ideje tisztára mosni ennek az igazán erős asszonynak a becsületét. Tudjátok, Nagy Katalin cárnő az, akinek kapcsán a legtöbb embernek a Patyomkin falvak legendája jut eszébe. Miszerint a cárnő annak érdekében, hogy átverje a külföldi követeket, egy színházi díszletszerű modern és virágzó - ám papírmaséból készült - falut építtetett fel. És keresztülhaladva az álfalun azzal kábította a vendégeket, hogy Oroszországban minden paraszt fazekában tyúk fő. Na, ebből annyi igaz, hogy a cárnő tényleg felkérte Patyomkin tábornokot - aki akkoriban a szeretője is volt -, hogy a török háborúkban elhódított Krím-félszigetet és környékét fejlessze. És a tehetséges ifjú ezt - a lehetőségekhez képest - véghez is vitte. Ezért a cárnő, hogy bizonyítsa erejét és hatalmát, a külföldi követekkel végigjárta az új területeket, és büszkén bemutatta azt nekik. Forrás: Wikipedia És hogy miként lett ebből a történetből egy ilyen szánalmasan kiforgatott pletyka?
A vörös cárnőt Josef von Sternberg jegyezte, a főszereplőt Marlene Dietrich keltette életre. Néhány változat (1948, 1968) George Bernard Shaw 1913-as színdarabjának feldolgozása volt. 1991-ben Julia Ormond formálta meg A fiatal Katalint, öt évvel később pedig Catherina Zeta-Jones (Nagy Katalain) követte őt a sorban. Természetesen az oroszok is megcsinálták a saját verzióikat, az ínséges szovjet időszak után 2005-ben, 2014-ben és 2015-ben is kirukkoltak egy-egy sorozattal. Szilágyi G. Gábor Nagy Katalin cárnő minisorozat Helen Mirren A Királynő Excalibur Liam Neeson Taylor Hackford Szabó István Az ajtó tvr-hét Szilágyi G. Gábor
Alekszander Dmitrijev-Mamonov másfél évig élt együtt az uralkodóval, egészen addig, amíg meg nem csalta Katalint egy hercegnővel. II. Katalin utolsó éveit a szintén nagyon fiatal és becsvágyó Platon Zubov-val töltötte, aki kihasználva Katalin vonzalmát jelentős hatalomra tett szert. A cárnő végül 1796-ban, 66 évesen halt meg. Nagy Katalin szerelmi élete állandó téma volt: nimfomániával, leszbikusággal vádolták, de a legdurvább az a mítosz volt, mely szerint az uralkodónő egy lóval közösült és eközben halt meg. Az igazság azonban ennél sokkal unalmasabb: bár Katalinnak több szeretője is volt, velük több évig tartó monogám kapcsolatban élt. Imádta a szerelmet, viszont a hatalmát féltette, ezért nem szeretett volna újra férjhez menni. Nagylelkű volt. Ha kiábrándult egy szeretőjéből, busásan megjutalmazta: hatalmas palotákat, néha egy országot ajándékozott nekik és sok pénzt, hogy családjukkal együtt életük végéig jól élhessenek. VIII. Henrikhez képest, aki szeretőit bebörtönözte és lefejezte, ő szépen kifizette őket és egy szép jövőt biztosított nekik.
A legnagyobb orosz cárnő – Nagy Katalin Nagy Katalin trónra kerülése Nagy Katalin, aki porosz hercegnőként és Zsófiaként született, alig múlt 33 éves, amikor férjét letaszította a trónról és 1762 júliusában ő maga lépett a helyére, persze szigorúan régensként – legalábbis egy ideig. Egyébként az államcsíny előtt néhány hónappal, 1762. április 11-én fia született, akit Alekszej Grigorjevics Brobrinszkijnak nevezett el. Persze nem a cár fia volt, hanem Katalin szeretője, Grigorij Orlov volt az apa.. Péter halála után még egy probléma akadt, VI. Iván, aki pár hónapos csecsemőkori uralkodás után került a börtönbe, s a királyi származása fenyegette Katalin trónját. Az őrült és alig 23 éves fiatalember azonban hamarosan elhunyt, rejtélyes körülmények között meggyilkolták. 1773-ban egy Jemeljan Ivanovics Pugacsov nevű férfi azt kezdte híresztelni, hogy ő a cárnő elhunyt férje, komoly támogatókat szerzett és jelentős területeket foglalt el. Ekkor Katalin gyorsan lépett. Komoly sereget gyűjtött össze és elfogatta az ál-Pétert, majd fémketrecbe zárta, hogy mindenki láthassa.
Orlov kivételével általában egy-két évet töltött aktuális kedvesével. A nagy kivétel Patyomkin volt, akivel kapcsolatuk megszűnése után is alapvetően szoros baráti köteléket tartott fenn egészen annak haláláig. Szerelmeivel bőkezű volt: címekkel, rangokkal, pénzzel, birtokadománnyal halmozta el őket, mert megtehette, de soha nem vásárolta meg a szerelmüket. Nagy Katalin egy 1762-es festményen Szerelmi élet helyett játék ólomkatonákkal Amikor Poroszországban, a kicsiny Anhalt-Zerbtsi Hercegség Stettin városában 1729. április 21-én megszületett Sophie Auguste Friderike, kevesen gondolták, hogy a Fiecke hercegnőnek becézett kislányból rövid idő alatt a korszak egyik legnagyobb birodalmának uralkodónője lesz. Jöttének túlságosan nem örültek, hiszen mindenki fiúgyermeket várt, bár édesapja, a nem túl gazdag Keresztély Ágost nagyon szerette leányát. Édesanyja, Johanna Elisabeth frivol, utazgatós életmódjáról volt nevezetes, a korabeli kalandornőnek a rossz nyelvek szerint valójában II. Frigyes porosz uralkodó volt az édesapja.
Az egész XIX. századra jellemző instabilitás forrása az volt, hogy Lengyelország eltűnt a térképről, ugyanakkor ez tette lehetővé Oroszország jelenlétét Európa szívében. Katalin az Oszmán Birodalommal folytatott sorozatos, gyakran nehéz egyezkedéseken is megőrizte hidegvérét, biztosítva, hogy Oroszország fontos területekhez jusson a Fekete-tenger északi partján. 1783-ban, amikor a cárnő kihirdette a Krím elcsatolását, az oszmán törököknek nem volt más választásuk, mint a beletörődés. Oroszország most már a Fekete-tenger ura volt, és úgy tűnt, Katalin Konstantinápoly felé tekint, hogy visszaszerezze azt az ortodox kereszténység számára. A cárnő több európai területet hódított meg, mint bármelyik orosz uralkodó a XVI. századi Rettegett Iván cár óta. Katalin tette Oroszországot "nagyhatalommá" – amelyet más nemzetek csak saját felelősségükre hagyhattak figyelmen kívül. A teljes cikk a magyar nyelvű BBC History magazin új, 2020. augusztusi számában lapozható fel. Kiemelt kép: Wikipedia
2022. július 14., csütörtök 09:58 | MTI "A szomszédokkal való jó kapcsolat Magyarország érdeke. Gazdasági és kulturális együttműködésünk egyre szorosabb, a Szlovéniában élő magyarokat és a hazánkban élő szlovéneket kiemelt figyelem övezi" - írta Novák Katalin csütörtöki Facebook-bejegyzésében. Közölte: találkozik Robert Golob szlovén miniszterelnökkel, Urska Klakocar Zupanciccsal, a szlovén nemzetgyűlés elnökével, majd az utazás zárásaként Lendván, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség új székházának avatóján vesz részt. MTI